Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Befejeztem a mezőgazdasági összeírást, alig vártam, hogy készen legyek! Sok-sok tapasztalatot szereztem: Volt, aki kedvesen fogadott, volt, aki a kutyát uszította rám, volt, aki a férje nélkül nem nyilatkozhatott, menjek vissza később. De volt olyan is, akinél röfögött a disznó az ólban és mégis azt mondta, nincs állata. Sokfélék az emberek, kevesen értették meg, hogy ez csak statisztikai céllal kellett, legalábbis nekünk ezt mondták, és csak 10 évente van rá szükség. De mindegy is, legalábbis nekem. Csupán az nem mindegy nekem, hogy az érte járó pénzt csak augusztus 20-a után fogom megkapni. Igen, tudom pénz lesz az akkor is, de ha nekem most lenne rá szükségem, a fogszabályozót most kell kifizetnem és nem augusztus végén. De ez van. Úgyhogy nagy segítség nem volt, sőt, ha meggondolom, hogy a három hét alatt, ha eljárok cseresznyét szedni napszámba, már meg is van a fogszabályozó ára… De ebben legalább szerencsém van, hogy mehetek napszámba. Ma a templomból kijöttem és megkérdeztem a gyümölcsös tulajdonosát, hogy mehetek-e hétfőn meggyet szedni, és rábólintott. Kevés az ember. Nem nagyon akarnak napszámba menni az emberek. Megkapják a segélyt és ez elég. Nem az én tisztem felülbírálni senkit, pedig a falu 90 % munkanélküli (már az aktív rétegből, mert egyébként nyugdíjas a nagy része). Kiöregszik a település.
Megbotránkoztam most azon is, hogy meghalt egy néni, aki felnevelte három unokáját, (24 évesen meghalt a lánya, az apa meg nem kíváncsi a gyerekeire) és az unokák annyi pénzt nem szedtek össze, hogy eltemessék a mamát, az Önkormányzattól kérték, hogy temesse el! Felháborító! Pedig nem annyira szegények, mert az egyik unokának autója is van, a másiknak meg lovai vannak. Úgyhogy anyagilag nem annyira "elesettek". Mindegy, csak nagyon felhúztam magam ezen a tényen is. És akkor csodálkozunk, hogy hová is megy el az Önkormányzat pénze.
A héten beadtam a gyermekvédelmi felülvizsgálati papírokat is. Remélem, megkapom, mert akkor legalább a tankönyveket ingyen kapják a gyerekek. De ezek az új törvények, valahogy nem ismerem ki magam már annyira, kusza minden. Be kellett írnom Édesanyámat is, hogy közös a jövedelmünk, és be akarták íratni azt a pénzt is, amit az összeírásért fogok majd valamikor kapni, és a napszámot is. Hiába mondtam, hogy még csak másfél napot dolgoztam napszámban, írjam be! Sokszor azt mondom, lehet, annak van igaza, aki nem is dolgozik semmit, legalább nem tudnak vele kötözködni...
Másik nagy gond, hogy rengeteg a betörés a faluban. Meghalt hirtelen egy férfi, 66 éves volt, délután vitték ki a ravatalozóba, egyedül élt, a faluban vannak még rokonai, becsukták a házát, hogy majd holnap összetakarítanak, és éjszaka betörtek, és kirabolták. Elvittek szinte minden mozdíthatót. Ez nekem olyan „szemét” dolog! A másik, ami felháborított, hogy a templom ajtót is felfeszítették. Onnan nem vittek el semmit, mert nincs mit, de megsérült az ajtó. És tényleg már semmi nem számít! Ebben a kis faluban eddig nem volt ilyen rossz a közbiztonság!
Nem akarok senkit szidni, de van, hogy egy 3×4 m-es szobában 12-en élnek! Két felnőtt és tíz (!!!) gyerek. Eljönnek rokonlátogatóba, és itt ragadnak...
Ami még felháborított, ukrán családok is élnek a faluban, és megalakították a ruszin kisebbséget, követelve maguknak mindent. Mert nekik jár. Nem velük van bajom, de miből?! Kérdem én, alig élnek a faluban, nincs kétezer a lakosok száma, és oly kevesen dolgoznak, oly kevesen fizetnek adót, ráadásul ők még csak most költöztek nemrég ide. Csak az van sok, aki a markát tartja, mert neki jár! Jár a segély, jár minden, csak a munkához való jog nem jár! Eléldegélnek a családi pótlékból, segélyből és más ilyen juttatásból. Mert az csak mese, hogy kötik bármihez is, a méltányosság még él. És nekik jár méltányosságból minden...
Nagyon rosszra sikeredett ez a beszámolóm! Nem vagyok jó "passzban". Bocsánat érte, de a tehetetlen düh az nagyon rossz tanácsadó, legalábbis nekem. És nem jó érzés félni! Nincs férfi a házunkban, és általában ilyen helyre törnek be. (nem mintha olyan sok elvinni való lenne nálunk...) Vagy a múlt héten a boltban felejtettek el fizetni, megverték a boltos nőt, és elhajtottak autóval. Mi lett itt?!
És eddig a mi kis nyugodt falunkat nem érték el, de begyürüzött ide is!
Elbúcsúzom, legyen legalább az enyémtől nyugodtabb, szebb, boldogabb a napotok és történjenek jó dolgok veletek! Köszönöm, hogy értékes időtökből szakítottatok a naplóm olvasására is!
Puszi, szeretettel: Mária
