Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Újabb hetünk telt el lótás-futással. Mindig azt remélem, hogy egyre könnyebb lesz, de aztán valami mégis közbe szól. Nem rossz dolgok, hanem jók, de ugye gonddal-bajjal jár. Kezdem az elején, már tíz napja vagyok újság-kézbesítő. Nagyon nehezen szokom meg, egyre hidegebbek a reggelek, és ugye sietek, mert utána napszámba megyek. Az egyik helyen ahová jártam, befejeződött az almaszüret, a másik helyen ahová jelenleg is járok, nagyon sok munka van. Van alma, krumpli, karfiol, káposzta, nagytételben. Itt még vasárnap is dolgozni kell, vagyis hogy is írjam, nem kell, csak szólnak, hogy munka lenne vasárnap is. Aki nem megy, annak nem szólnak hétköznap sem. Szóval valahogy egyszerű az élet: munka, munka, és munka. Ha hazaérek, fáradt vagyok, este nyolckor pedig már el is alszom, még ülve is, de az is igaz, hogy négykor kelek reggel. Annyira jó érzés, hogy a gyerekeim nagyon sokat segítenek. Bevásárolnak, segítenek Édesanyámnak a főzésben és mindenben.
