Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Gyorsan telnek a napok, észre sem vesszük, és elmegy ez az év is. Virág itthon van a héten, megint elővette a csúnya köhögés, és fulladás, ami szokta. Fáradt vagyok, napok óta nem alszom rendesen csak őrködöm, nagyon megijedtem tegnap előtt éjjel, arra keltem föl, hogy szinte fuldoklik, remélem lassan túl leszünk rajta, mint máskor is. Most már én is érzem, beteg leszek, múlt héten foghúzás után voltam, és begyulladt a helye. Egy hétig nem ettem rendesen, gyógyszert is kellett rá szednem. Remélem minden rendbe jön, és aludhatok egy jót, most az lenne minden vágyam, kimerült vagyok. Vikim jól van, énekversenyre fog menni nemsokára, szerepeket is kapott a dráma tagozaton. Örülünk neki, ez mind csak előnyére válik. A templomban is szerepelnek majd Virággal. Vanda pedig a gyerekekkel és óvó nénivel készülnek műsorra, bár nem nagyon beszél róla, azt mondja titok! Sikerült nekik megvenni a csizmákat kisebb vagyonért, de hát nincs mit tenni, hideg van már, és szükségük van rá. Gáz és Víz csekkem maradt már heverőben, remélem minden jól alakul és sikerül jövő héten befizetnem. Egész éjszakákat kattog az agyam, hogy mit, hogyan, miért?! Múlt héten nagyon magam alatt voltam, ezt a gyerekek is észre vették, és szóvá is tették, hogy miért vagyok most ilyen, mindenért kiabálok.  Jól is tették, hogy szóltak, mert észhez is térítettek. És igyekeztem a gondjaimat félre tenni, és több, nyugodtabb időt szánni rájuk, és Péterre, hisz jóformán szegénykém csak aludni jár haza! Üdvözletem küldöm minden család számára, az Alapítvány tagjainak, és mindenkinek, aki időt szán soraimra!

Szeretettel:

Rinkóné Emese