Rinkóné Emese vagyok, **********-on élünk a családommal. Férjem Rinkó Péter, gyermekeink: Viktória,Virág és Vanda.
Viki 5. osztályos, jó tanuló, igazi nagylány. Nagyon szeret énekelni, már több énekversenyen is részt vett. Virág 7 éves, első osztályos. Ő is jó tanuló, csendes kislány. Vanda 5 éves, óvodás, hármójuk közül Ő a legcsendesebb, visszahúzódó.
Itthol nagyon virgonc gyerekek, de más előtt meg nem szólalnának. 5 éve élünk ebben a kis lakásban, amit a szocpol támogatásból sikerült megvenni. Még a három gyerek ********-ra született, ott anyósomnál éltünk. Nagy öröm volt, mikor elköltöztünk, mert ott a férjem testvéreinek családjával éltünk, minden szobában lakott egy család. Örültünk, hogy külön élhettünk, de anyósom az nagyon hiányzik a mai napig is. Rossz állapotú volt a lakás, így anyósom a saját házára vett föl nekünk a sógorommal jelzáloghitelt. Abból szépen rendbe raktuk, gázt beköttettük. Sajnos Svájci frank alapú a hitel, és mi sem gondoltuk akkor, hogy ez ennyit fog változni. A férjem nagyon jó ember, nem iszik, nem dohányzik. Minden nap erdőn dolgozik, nagyon nehéz munka, de más lehetőség nincsen.
Szüleim mellett lakunk, úgyhogy itt nevelem a gyerekeimet, ahol én is felnőttem. Sajnos ők sokat italoznak, bár sokkal kevesebbet, mint gyermekkoromban. Ilyenkor sok a konfliktus, de bezárom az ajtókat, lefoglalom a gyerekeket, így ők nem hallanak, nem látnak semmit. Nagyon fiatal voltam, amikor a párom kimenekített itthonról. Haragszom a szüleimre, de azért amiben tudok, segítek. Sajnos közel húsz év kellett hozzá, hogy beismerjék, hogy szükség lehet a gyerekeik támogatására. Minden este hálát adok Istennek, hogy gyermekeimnek nem úgy kell felnőni, mint nekem. Az egyik nagybátyám ide költözött hozzánk. Főzök, mosok rá, bár nagyon kevés a minimál nyugdíja, de nincs neki hová mennie, bár ez saját hibája. A másik nagybátyám viszont nagyon sokat segít rajtunk, rájuk mindenben lehet számítani. Én is elmegyek napszámba dolgozni, amikor csak tudom hagyni a gyerekeket, hogy ne legyen olyan nehéz. Nyáron kispóroljuk őszre az iskoláztatáshoz, óvodáztatáshoz valót, ősszel pedig almát szedek, és abból a napszámból próbálom a családot rendezni, hogy férjem el tudjon rakni pénzt tüzelőre. Nagy segítség, hogy a kertben meg tudjuk termelni, ami kell.
Ha mindazokat is meg kellene venni, nem is tudom, mi lenne velünk.
Kis apró jószágot is tudunk nevelni, bár nagyon drága már a táp és a takarmány.
De nagyon szeretjük a házi dolgokat. Az önkormányzat sokat segít, hogy ebédelnek minden nap a gyerekek, a tankönyvet is ingyen biztosítják. A lehetőségekhez képest segítő kezet nyújtanak. Köszönöm az Alapítvány munkáját, jóságát, minden támogatónak! Ezt a programot, hogy létrejött, remélem, egyszer tudom majd viszonozni a segítséget.
Maradok tisztelettel:
Rinkóné Emese