Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az elmúlt héten volt a nagyobbik lányom szülinapja. Megünnepeltük tortával és kapott egy táblás csokit is. Az óvodában is Ő volt a középpontban, ami nagyon tetszett neki. Játékot, ajándékot sajnos nem tudtam venni neki, emiatt elég szomorú vagyok még mindig. Sajnos folyamatosan betegek továbbra is. Rövid megszakításokkal itthon vagyunk. Elképzelni sem merem, mi lesz velünk mire a táppénzt megkapom... A fizetésem alig lesz elég ismét a számlákra. Egy ördögi kör az egész életünk, egyik hónapról átvergődünk a másikra. Küzdelem minden nap, már nagyon nehezen viselem. A költözéssel is gond van, még mindig bizonytalan az egész dolog.

Továbbra sincs még annyi pénzem se, hogy a holminkat elvitessem akárhová. Nem tudom, mi lesz elég nyomasztó az egész. Egy kicsit próbálunk örülni a jó időnek, kiengedtem a gyerekeket a szabadba, hátha jobban gyógyulnának. Már nagyon várják, hogy menjünk kirándulni a telet nem szeretjük. Előszedtem a vékonyabb ruhákat, kabátokat. Reméljük hamarosan szükség is lesz rájuk. A férjemet ismét berendelték a munkaügyibe, de ez a lehetőség sem jött össze sajnos, ezren várnak egy helyre...

Szép tavaszias hetet kívánok!

Üdvözlettel:

Füredi Tiborné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Hogyan is kezdjem? Hulla fáradt vagyok a metszéstől, de már nem sokára vége, és nem tudom utána honnan lesz keresetünk. A gyerekek, hála az égnek, jól vannak és járnak iskolába.

Nagyon nehéz a mindennapokat megoldani, mivel egyre drágább minden.

Sajnos a tüzelővel ismét gondban vagyunk, és nem valami fényes az időjárás nálunk.

Móni lányomnak 4-es lett a félévije, de hála az égnek a Dórika és Petike sem bukott meg.

Nekem sikerült sajnos elesnem a gyümölcsösben, és ismét porcleválásom van.

Röviden ennyi lenne, és elnézést kérek, hogy most írok, de létezni sincs kedvem néha.

Üdvözlettel:

Révész Péterné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nem tudok jó hírekről beszámolni, az egész hét még mindig a betegségről szólt, egyszerűen nem értem, hogy-hogy nem gyógyulunk.

Láz, köhögés, orrfolyás gennyes-torok, hányás. Mind a három gyerek egyszerre lett beteg. Kiváltottuk a gyógyszert, és két nap két éjszaka egyiktől a másikig szaladgáltam, láz miatt, vagy komplett ágyhúzás miatt, nagyon kimerültem. Dettinek úgy tűnik, ráhúzódik a fülére is. Holnapra kaptunk időpontot a fülészetre, majd meglátjuk. Szúr neki, és furcsa hangokat hall. És ha megy, akkor jobban fáj neki. Mára már Én is beteg lettem, lázas vagyok, rettenetesen fáj a fejem, a hasam, és náthaszerű valami kínoz, a nyirokcsomóim megduzzadtak. Egyszóval nem jól vagyok.

Ezek azért is nagyon rosszak, mert az utóbbi időben szinte csak gyógyszerre költöttünk és már kiürült a kincstár teljesen.

Anyukám ígérte , hogy eljön segíteni, de nem tette mondjuk tavaly egyszer volt tíz percet az előtt kétszer tíz percet, olyan, hogy gyermekfelügyelet szóba sem jöhet. Pedig tíz perc biciklivel. Senki nem tud segíteni, vagy nem akar? Sokszor szomorú vagyok emiatt igaz, nem vagyok már gyerek 37 évesen, de egy kis támogatásra és szeretetre, megértésre vágyok. Soha senki nem jött ide a családomból, hogy van egy órám, beszélgessünk, meghallgat vagy tanácsot kérhetek. Pedig mindenki jön-megy csak ide nem.

Üdvözlettel:

Lencsés család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hetünk is eltelt szépen lassan, Én még mindig a kórházban. Családom pedig idehaza nélkülöz engem. Azért sok mindent megoldanak. Mariann az, aki tartja a frontot helyettem, de Viola is sokat besegít neki. Pál még mindig jár dolgozni, de egy kicsit el vagyunk kenődve, mert még nem utalták neki a pénzt és heti fizetésről volt szó a szerződés kötésekor.

Már csak egy hetem van a kezelésekből és jövő héten haza engednek a családomhoz.

Ennyi történt a héten.

Köszönettel, Tisztelettel:

Szellő Pálné Éva

A 2012.02.20. és a 2012.02.26. között időszak:

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten a férjem délelőttös volt. Mivel a hét végén elfogyott a fa, megpróbálok fát intézni, hogy tudjunk fűteni.

Mire a fiúk hazaértek, én megfőztem és elvégeztem a ház körüli munkákat.

Mivel nem hoznak az erdőből fát, hát így a húgomtól kértem hétvégére, míg nem hoznak.

A hétvégén otthon voltak fiúk és összepakoltuk a kapott fát és behordtuk, igaz, csak pár napra elegendő, de talán elég lesz addig, míg tudunk venni.

Vasárnap délután pedig a következő hétre készülődtünk.

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A gyerekek szerdától ismét mehetek oviba, nagyon örültek neki. Hát azért elég hosszú volt nekik ez a majd három hét itthonlét főleg, hogy még ki se mehetek az udvarra. Pénteken volt megtartva  a farsangi bál is. A Alíz virágtündér, a Szilvi pedig tigris volt. Józsiéknak is pénteken volt a farsang, ahogy mondja ők lettek a legjobbak. Ugyanis a hattyúk tavát adták elő. A hétvége már nem volt ilyen nyugalmas. Itt voltak Endre gyerekei láthatáson, és vasárnap délután tőlünk vitte el a nagylányt a mentő vakbélgyanúval. Szerencsére még este haza jöhetett, mert nem az volt. Akkor Józsi belelépet az udvaron egy szögbe, amikor szedte szét a raklapot. Ma átment az orvoshoz, és kapott is egy tetanuszt. Remélem most már nyugodtabb lesz ez a hét, és nem lesz semmi gond.

Tisztelettel:

 Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Egyik rémálom a másik után, nem tudom, mi jöhet még, de ezt már én magam sem hiszem el! Mindegyik gyerek beteg, Rékának be kell feküdnie a kardiológiára, kivizsgálásra, mert zsibbad a bal karja, és szúr a szíve, Sanyi fekvő gipszben van, Evelinnek az allergiája újult ki, Cinti és Dávid lázasak. Nem jó a konvektor, szinte már minden rossz a lakásban, nem tudom fizetni a rezsit és a lakbért, sem a hitelt. Hiába vállalok el minden takarítást, ez nagyon kevés, teljesen ki vagyok, nagyon magas a vérnyomásom, már nem bírom sokáig!

Tisztelettel:

Molnár Család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A helyzet változatlan, a bankszámlánk zárolását még nem oldották fel, a férjem fizetése pedig már elfogyott. Nem tudunk fát venni, a villanyszámlát befizetni. Még legalább két hét mire valahonnan pénzhez jutunk. Nagyon kilátástalan a helyzetünk.

A gyerekek jól vannak, járnak iskolába, és szorgalmasan tanulnak. Nagyon rossz, hogy nem tudunk nekik mindent megadni, ami a fejlődésükhöz szükséges, a gyümölcsöt, a tejtermékeket, a zöldségféléket. Legalább remélem csak addig, amíg nem áll vissza minden a rendes kerékvágásba. Szeretnének néha a barátokkal is kimozdulni itthonról, de nem tudjuk megtenni, hogy szükség esetén ezt anyagiakban is támogassuk. De megértik, ha nem tudunk egy kis zsebpénzt adni nekik. Nagyon szeretem Őket, és elkeserítő, amikor valamire nemet kell nekik mondani.

Nekem most orvostól orvosig kell járni, mert kontroll vizsgálatra visszamentem, és az orvosom többféle vizsgálatra elküldött. De most nem pont a legjobbkor jöttek ezek a vizsgálatok, mert minden alkalom legalább 2000 Ft. Ezt a pénzt szívesebben költeném arra, hogy a gyerekeknek veszek valami gyümölcsöt, zöldséget vagy tejterméket. De muszáj menni, mert jövő hónapban be kell adnom a nyugdíjhoz a felülbírálati kérelmet. Attól is nagyon félek, hogy nem fogom meg kapni, akkor aztán élhetünk segélyből. De ez még arrébb van, igyekszem akkor idegeskedni, ha majd oda érek.

A férjem még szerencsére jár dolgozni. Nagyon sokszor Ő tartja bennem a lelket, mert máskülönben már beleőrültem volna ebbe a kilátástalan helyzetbe. Neki is menni kell hamarosan felülbírálatra a nyugdíj miatt. Várjuk az eredményeket, és akkor eldől, hogy mi lesz.

További szép napot kívánok mindenkinek!

Tisztelettel:

A Márton család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Túl vagyunk az ovis farsangon, nagyon jól érezte magát a kicsi lányom, igaz a végén volt egy kis sírás, mert tombolánál nem nyert semmit, sajnos  csak egyet vettünk, így nem sok eséllyel indult.
Edinám megbetegedett, elkapott valamit, fáj a hasa, hányingere van. Volt az orvosnál, irt neki gyógyszert, így most gondolkodhatom, miből váltsam ki Neki. Eddig pedig sikeresen megúsztuk betegség nélkül a telet.
A napok egyformán telnek, élünk egyik napról a másikra, nem sok érdekes dolog történik körülöttünk sajnos, idegeskedünk kilátástalan helyzetünk miatt.
Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az előző napok, iszonyatosan teltek!

Mivel nem tudunk fizetni, mert örülünk, hogy enni tudunk adni a gyerekeknek, így kikapcsolták a melegvizünket, egyelőre 30 napunk van, hogy kifizessük, mert a hideget is kikötik. Még egyelőre gázunk van, így tudunk melegíteni vizet a mosdáshoz.

Nem tudom meddig fog ez menni, meddig nyomják még lejjebb a szegény embereket?!

Nem kérek sokat, csak egy állást, hogy el tudjam tartani a családomat!

Köszönjük a segítséget, amit az Alapítvány, és az Adakozók adtak!

Köszönöm!

Szép napot!

Szász József

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az elmúlt időszakban különösebb dolgok nem történtek velünk. A gyerekek tanulnak, a félévi bizonyítványuk mind hármójuknak kitűnő lett. Attila írásbeli felvételin volt a *********i ********* Gimnáziumban, 6 osztályos emelt szintű matematikaképzésre jelentkezett, illetve a ******i ****** Gimnáziumba. Most hétvégén lesznek a szóbeli felvételik. Szombaton volt a gyerekek félévi táncbemutatója, az apukájuk is itthon volt, így együtt tudtuk megnézni őket. Nagyon szépek és ügyesek voltak. Szabolcs az elmúlt időszakban többször volt beteg, nehezen gyógyul meg, még most is szedi a gyógyszert. A gyerekek nagyon örültek a nagy hónak, ki is használták, minden nap szánkóztak. A maradék fánkat is össze kellet vágatnunk. Olyan hideg volt, éjjel-nappal kellet fűtenünk. De most már olvad, így a sárral lehet küszködni. A férjem dolgozik hála, folyamatosan van munkájuk.

Köszönettel:

Gulyás Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Tegnap jöttünk haza a kórházból a két kicsivel, de sajnos Evelin mára belázasodott, Dávid kicsit jobban van. Még mindig nem jó a konvektor, bele se merek gondolni, mennyit eszik az olajradiátor, de még így is majd megfagyunk. Sajnos nagyon sok tartozásunk van, előre félek, hogy kikapcsolnak mindent, és kitesznek a lakásból. Itt vagyok a két frissen műtött gyermekkel a hideg lakásban, ki sem tudok tőlük mozdulni. Ha valami csoda nem történik, nem tudom mi lesz!

Tisztelettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sok lett a hóból, először örültünk, aztán nem, és végül nagyon nem.

A padlásról is sepertük a havat, szóval sok lett a jóból, de borúra derű már megint milyen jó idő lett szerencsére.

A kedvünk is jobb lett, a gyerekek jól vannak, a kicsik és a nagyok is.

Apuka dolgozik, reméljük, maradhat a próbaidő letelte után is.

Dettivel készülünk a Pedagógiai intézet vizsgálatára, hogy mehetünk-e iskolába.

Janikát felkészíthetjük lassan a műtétre, meg magunkat is lelkiekben egyelőre.

Teli van a fejem problémákkal, kérdésekkel és ˝nem tudom, hogy lesz tovább˝-al.

Sokszor azt érzem, széthullok, de tudom, hogy most kell a legerősebbnek lennünk és maradnunk.

Március 13-án lesz a szülinapom, de ilyen nehéz márciusra nem számítottam!

Üdvözlettel:

A Lencsés család

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Az elmúlt időszakban különösebb dolgok nem történtek velünk. A gyerekek tanulnak, a félévi bizonyítványuk mind hármójuknak kitűnő lett. Attila írásbeli felvételin volt a *********i ********* Gimnáziumban, 6 osztályos emelt szintű matematikaképzésre jelentkezett, illetve a ******i ****** Gimnáziumba. Most hétvégén lesznek a szóbeli felvételik. Szombaton volt a gyerekek félévi táncbemutatója, az apukájuk is itthon volt, így együtt tudtuk megnézni őket. Nagyon szépek és ügyesek voltak. Szabolcs az elmúlt időszakban többször volt beteg, nehezen gyógyul meg, még most is szedi a gyógyszert. A gyerekek nagyon örültek a nagy hónak, ki is használták, minden nap szánkóztak. A maradék fánkat is össze kellet vágatnunk. Olyan hideg volt, éjjel-nappal kellet fűtenünk. De most már olvad, így a sárral lehet küszködni. A férjem dolgozik hála, folyamatosan van munkájuk.

Köszönettel:

Gulyás Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét nagyon mozgalmas volt. Édesanyám elesett az udvaron. Szerencsére nem történt nagyobb baj, csak megütötte magát. Ezért kényszerpihenőre ítéltem, és én jártam át hozzá begyújtani és a házimunkát végezni. Elég fárasztó volt egyszerre két házat rendezni, de néhány napig ki lehetett bírni. Három napnál tovább Anyu sem bírta a semmittevést, úgyhogy kicsit könnyebb lett, de azért sokszor megnéztem, hogy van.

Robika szerencsére nem beteg, jár oviba, és nagyon várja a jövő hetet, mert akkor lesz a farsangi bál. Kalóznak fog beöltözni. Már megvan hozzá minden kellék (kölcsön kértük innen-onnan) és a ruháját is megvarrtam már.

A hétvégén elég jól elkezdett olvadni a hó, és ragadt is, így most lehetett hóembert építeni. Robika nagy örömére egy termetes hóembert sikerült összeraknunk, de sajnos nem lesz hosszú életű.

Az utak letisztultak, így jövő héten már tudunk biciklivel közlekedni. Már nagyon fárasztó volt a sok-sok gyaloglás. Az óvodát kétszer megjárni naponta oda-vissza, és ha még a faluba is el kellett mennem, akkor az már nagyon sok volt.

Remélem, most már eljön a jó idő, és a tavasz is végre.

Kívánok mindenkinek minden jót és kitartást a nehéz időkben!

Üdvözlettel:

Bíró Klára

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Végre most egy kicsit enyhült az idő, és nincsenek azok a nagy mínuszok. A múlt héten nagy hóesés volt nálunk pénteken, de sajnos a lányok nem tudták élvezni. Még mindig betegek, főleg Alíz, aki minden este belázasodik. Ma ismét viszem az orvoshoz. Szegények már annyira unatkoznak itthon, hogy nem igazán tudják már magukat lefoglalni semmivel. Folyton csak kötözködnek egymással, főleg a két kicsi. Nagyon hiányzik nekik az ovi és a barátaik. Józsi jól van, most végre belehúzott a tanulásba, és csak jó jegyeket kap. Még nem jött meg a válasz, hogy felvették e az iskolába, valamelyik szakmára. Elsőre az asztalos, aztán pedig a kőműves és a festő szak lett választva. Remélem sikerül neki valamelyik szakmát kitanulni és elhelyezkedni benne. A ballagási ruha az kb. 15.000 Ft-ba fog kerülni, meg plusz az ajándékokra szánt pénz. Most volt az éves leolvasás gáznál, hát kíváncsi leszek, hogy mennyi számla fog kijönni, és hogy miből fizetjük ki.

Tisztelettel:

 Pásztor Józsefné és családja