Aktuális

Nagylelkű adományaikból jelenleg 50 családot támogatunk minden hónapban.

Közel 150 regisztrált rászoruló család van várólistán.

Friss topikok

  • bartev40: TISZTELT CSETE CSALÁD ! NAGYON SAJNÁLOM ÖNÖKET FŐLEG HOGY NINCS KÁLYHÁJUK ÉS RÁADÁSUL MÉG ÓLBAN I... (2012.10.17. 08:25) A Csete család naplója
  • anyuska75: Nagyon rokonszenves család vagytok! Kívánom hogy az életetek jobbra forduljon, és minden bajba jut... (2012.06.20. 08:23) A Rinkó család naplója
  • micsodano: Ez a család valóban sokat küzd, (naplójuk alapján) és megérdemlik a támogatást! Szerintem jó helyr... (2012.04.23. 12:57) A Juhász család naplója
  • pet77: Szia, nagyon örülök, hogy ilyen jó helyre került a pénz az alapítványon keresztül. Én is hívő nő v... (2011.02.18. 08:34) A Juhász család naplója
  • Jánoserika: Kedves Vincze család Nagyon sajnálom hogy ilyen helyzetbe kerültetek Együtt érzek veletek Itt ahol... (2010.05.25. 08:38) A Vincze család naplója

A Tímár család bemutatkozója

2012.02.10. 13:58 gyea

Bemutatkozó levél

 

Tímár Zoltánné **** Júlia vagyok.

1973. ***** **-én születtem ****-on, **** megye székhelyén. Szüleimmel és nyolc testvéremmel ****-ban éltünk szegényes körülmények között. Édesapám alkoholproblémákkal küzdött, és édesanyám egészségi állapota is korán megromlott. Emiatt engem, mind a legidősebb gyermeket a hetedik osztályt követően szüleim kivettek az iskolából, hogy a háztartási munkában és kisebb testvéreim ellátásában, nevelésében segítsek. Édesanyám 2000 áprilisában, édesapám ugyanez év szeptemberében elhunyt.

Férjemmel, Tímár Zoltánnal 1989-ben ismerkedem meg községünkben, ahol ő cipészként dolgozott akkoriban. Férjem 1966. ****** **-én született ****-on. Édesanyja cipőgyári munkás, édesapja testnevelő tanár és kézilabda-edző. Egy testvére van, aki 1968-ban született, ők jelenleg is ****-on élnek. Férjem 1988 óta él Magyarországon, 1991 óta pedig hivatalosan is magyar állampolgár. 1992 januárjában házasodtunk össze, a nehézkes hivatalos ügyintézés miatt. Legidősebb gyermekünk, Regina, ekkor már több, mint egy éves volt (1990. ****** **-én született). 1992. ******* **-én született második gyerekünk, Alex,  majd 1999. ******* **-én legkisebb gyermekünk, Zoltán.

Az első hónapokban szüleimmel éltünk, majd 1990 tavaszán férjem felhagyott a cipészkedéssel, és munkát vállalt a ****-i tsz-ben, ****-tól 20 km-re. Ekkor keresztszüleimhez költöztünk ****-ra. De mivel ők italozó életvitelt folytattak, a kapcsolat hamar megromlott, ezért fél évvel később visszaköltöztünk szüleimhez. Ezt követően férjem három éven át naponta ingázott a munkahelyére. Ez idő alatt én a fatelepen első gyermekemmel állapotosan segédmunkát végeztem, majd a szülést megelőzően három héttel elbocsátottak. Gyermekem születése után háztartásbeliként otthon voltam és édesanyámmal közösen gondoskodtunk kisebb testvéreimről és saját gyermekemről. 1991-ben megszületett a legkisebb öcsém, majd 1992. ******** **-én második gyermekem, Alex. Ebben az időszakban a család férjem fizetéséből, a családi pótlékból és idényjellegű alkalmi munkákból tartotta fent magát, amelyeket édesapámmal és idősebb testvéreimmel végeztünk. 1993-ban férjemet a tsz-ből leépítés miatt elbocsátották, ezután munkanélküli volt, ő is alkalmi munkákat vállalt. 1994 nyarán tudott ismét elhelyezkedni ****-on, a **** ****  Kft-nél, ahol nyolc és fél évet dolgozott. Alex fiamról 11 hónapos korában kiderült, hogy komoly légúti betegséggel küszködik, aminek kiváltó oka valószínűleg a rossz állapotú (nedvesedő, penészesedő falú) lakhelyünk volt. Emiatt albérletet kezdtünk keresni a községben. Egy távolabbi rokonom segítségével sikerült egy jobb állapotú lakást kibérelni, és az ő családi vállalkozásán belül munkahelyhez is jutottam. Takarítónőként és kisegítőként dolgoztam a cukrászüzemükben 1999 augusztusig. Alex kétéves koráig sokszor betegeskedett, gyakran több hetet, esetenként 1-2 hónapot is kénytelen volt a ****-i tüdőszanatóriumban tölteni. Ez a betegség komoly megpróbáltatást jelentett a család számára anyagi és lelki vonatkozásban is. A gyógyszerelése nagyon költséges volt, a rendszeresen szedendő gyógyszerek és a gyakori kórházba utazások miatt. Ebben az időben, hogy a bérelt lakást berendezzük és a gyógyszerezést finanszírozni tudjuk, hitelt kellett felvennünk. Szerencsére Alex hétéves korára kinőtte a betegséget, így 1999 őszén elkezdhette az általános iskolát. Ugyanebben az évben lehetőségünk adódott saját lakás vásárlására, amelyben jelenleg is lakunk, ehhez azonban újabb hitelt kellett felvennünk. 1999. ********* **-én megszületett legkisebb gyermekünk, Zolika. A házvásárlásra felvett hitel megmaradt részéből a legszükségesebb tatarozást elvégeztük, a falakat kijavítottuk, a házat lakhatóvá tettük, és immáron ötfős családommal beköltöztünk. Az ezt követő néhány évben nagyobb gyermekeim iskolába jártak, én pedig otthon voltam Zolikával, mint főállású anya. Amikor lehetőség adódott, alkalmi munkákat vállaltam a család könnyebb boldogulása érdekében. 2002 őszén férjemnek lehetőség nyílt munkahelyet váltani, így elhagyta a ****-t és  helyben levő pogácsaüzemben, a ****-ben kezdett dolgozni. A cég neve azóta megváltozott, de férjem a mai napig is, immár több, mint kilenc éve itt dolgozik. Alacsony végzettségem miatt (7 általános osztály) illetve a kisebb gyermekek ellátásával kapcsolatos elfoglaltságok miatt folyamatos, állandó munkát a mai napig nem sikerült találnom.

Jelenleg lányunk, Regina a szomszédos községben, ****-n lakik élettársával és közös gyermekükkel. Alex fiunk a **** **** Szakképző Iskolába jár jelenleg, ****-on, és az iskolához tartozó kollégiumban lakik. Hétvégente jár haza vonattal. A rendszeres utazás és a kollégiumi elhelyezés költsége jelentős anyagi megterhelést jelent a családnak, de szeretnénk, hogy gyermekünk képességeinek megfelelően minél magasabb iskolai végzettséghez jusson. Zoltán fiunk az itteni általános iskolába jár, negyedik osztályos.

Családunk jövedelme a férjem fizetése és a két iskolás gyermek után járó családi pótlék. Más jövedelemmel nem rendelkezünk, rendszeres ellátásban, segélyben nem részesülünk. Az Önök Alapítványa által biztosított támogatási lehetőségre férjem távoli rokonai hívták fel a figyelmünket, jelen levelem megfogalmazásában is ők segítettek.

A visszaküldendő szerződéspéldányt mellékelem, a részünkre megítélt támogatást előre is köszönöm.

Tisztelettel és köszönettel

 

Timár Zoltánné

Szólj hozzá!

Címkék: család bemutatkozó tímár

A bejegyzés trackback címe:

https://felafejjel.blog.hu/api/trackback/id/tr924686119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása