Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

 Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sajnos nincs jól a család, sem anyagilag sem egészségügyileg. Móni lányommal fogorvosi kezelésre kell járni, mert az ínysorvadás elején van. Nekem laborba, és térd ultrahangra kell mennem és kontrollokra járnunk a gyerekekkel együtt. Nem elég probléma hogy e-hónapban jövedelem nélkül maradunk, hanem még betegség is van!

Én már csak annyit szeretnék karácsonyra, hogy ne legyen betegség!

Béke legyen, meleg az otthonunkban, meleg étel és nem utolsó sorban szeretet!

Reméljük, hogy mindez sikerül!

Tisztelettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon nehéz a megélhetésünk, főleg mióta bejött ez a hideg idő, az utolsó kis pénzünket is a fára kell adni, mert nem lehetünk a hideg házban. Így mégúgy sem fog telni élelemre, ruházatra a téli időszakban, ha maguk nem segítenének még talán fát sem tudnánk venni, éheznénk is, és a hidegbe lennénk. Nagyon megköszönöm segítségüket továbbra is várjuk, mert mi nagyon rászorulók vagyunk négy gyermekkel!

Tisztelettel:

Déri Ferencné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez 

Nagyon nehezen állok neki a naplóírásnak. Nem tudok újat, vagy jót írni. Anyagi helyzetünk nagyon rossz, tele vagyunk bolti adóssággal, így hónap végén. Bármennyire spórolok a napi kenyeret, főznivalót stb. meg kell vennem. Már a családit, fizut sem várom, minden forintnak megvan a helye. Közüzemi számla elmaradásom is van, ideje lenne avval is helyre állni. Hónapról hónapra rosszabbul élünk, és lassan lejár a párom munkaszerződése is. Tüzelőt is kéne vennünk, de nincs rá keret. A gyerekeknek téli melegítő és csizma kéne, Edinának kabát. Belebolondulunk a párommal az anyagi problémákba, feszültek, idegesek vagyunk. A gyerekek megértik, hogy nem tudjuk naprakészen megvenni a szükséges dolgokat, de mint minden szülő mi is többet adnánk, ha tudnánk.
Most itthon vannak szüneten. Ma együtt sütöttük a darálós kekszet, felváltva tekerték a darálót. Aranyosak voltak, sokat bohóckodtak. Janikám tökből faragott lámpást, az az ablakdíszünk. Mesikém átjár a kis barátnőjéhez játszani, majdnem egyidősek, így jól kijönnek.
Hálásak vagyunk a támogatásért az Alapítványnak és a Támogatóknak!

Köszönjük, tisztelettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A héten a piacon voltunk, kabátot kellet venni a kisfiúnak, mert a tavalyi már igen kicsi volt rá. Nagyon örülnénk neki, ha telne minden fontos dolgokra. Sajnos nincs jövedelmünk, nincs munkahely. Hiába szeretnénk dolgozni, nagyon nehéz elhelyezkedni, hogy sikerüljön.

Menni fogunk minden szentek napjára a temetőre, a nagymamára, nagypapára vinni egy pár szál virágot, és a kistesóra, az egy hónapos babára.

Köszönjük szépen a segítségüket továbbra is!

Tisztelettel:

Déri Ferencné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sajnos beteg a két kicsi és a lányom is, nagyon magas lázuk van. Sajnos a gyógyszereknek csak egy részét tudtam kiváltani, és az orvos azt ajánlotta, hogy szedniük kellene Béres cseppet, és immunerősítőket, vitaminokat, de én nem tudom megvenni nekik! A lakásról még mindig semmit nem tudok, már két hete kézzel mosok az öt gyerekre, mivel nem csak a mosógép, hanem a konvektor is rossz, így nem szárad a ruha, sajnos nagyon kevés ruhájuk van már, azt sem tudom, hogy mit adjak rájuk. Még mindig nem találtam munkát, gyűlnek a csekkek, nem tudom fizetni a hitelt, a rezsit és a lakbért sem. Nem tudom, hogy mit csináljak, teljesen kétségbe vagyok esve!

Üdvözlettel:

Molnár Sándorné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Napjaink eléggé összezúdultak. Én beteg lettem egy hete, és még most sem vagyok jól. Begyulladt a fogam, kihúzták, és még rosszabb lett. Aztán megfáztam, úgyhogy lábadozok jelenleg. A lányok jól vannak, a kicsi a múlt héten az iskolával volt Budapesten és nagyon jól érezte magát. Voltak múzeumban és az állatkertben, rengeteget mesélt, mikor hazaért este. A tanulásuk aránylag jól megy jelenleg.

Fát kellene még venni, itt a tél, de nem sok van még, reméljük jövő hónapban sikerül valamennyit venni. Nagyon sok a kiadás, és nem bírunk mindent fizetni. Kellene a gyerekeknek csizma és kabát, de még fogalmam sincs, hogy miből tudunk nekik venni. A sárga csekkek sorakoznak a fiókban, amit fizetni kellene, és hát még ott a sok hiteltartozásunk, amivel fogalmunk sincs, hogy mi lesz. A házunk már elveszett, és nem tudom, mi jöhet még, ugyan mit mér ránk a sors?! Nagyon rossz az idő is, le lett takarítva a kert is, már lassan és szántani kellene, de hát jelenleg függőben marad az is.

Üdvözlettel:

Vincze Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Gyorsan elszaladt ez a hét is. Dolgozom, a gyerekek óvodába járnak, rohanunk reggel, rohanunk este. A náthából még mindig nem sikerült kigyógyulniuk, de ez tavaszias idő nem is könnyíti meg a dolgunkat. Soha nem tudom, hogyan öltözzünk, hogy jó legyen. Az óvó néniknek is nagy gond ez, pulcsiban fáznak kabátban leizzadnak...

Sajnos továbbra se tudtam rendezni, visszafizetni a banki tartozásomat. Most egy kis "banktól" próbálok fölvenni pénzt, mert semmi lehetőségem nincs kimászni a bajból, de ha esetleg kapok is sok-sok kamatra. Nem túl barátságos hangnemben tárgyaltak velem, eléggé félek, nem tudom mitévő legyek. 300.000 Ft-ot senki nem tud nekem csak úgy kölcsönadni még pár hónapra sem, el vagyok keseredve teljesen. Most is alig van itthon valami ennivaló, ezek után hogyan lesz még titok?!

Most a "hosszú hétvégén" próbáltuk egy kicsit elfeledni a gondokat.

Elmentünk kirándulni a ********-hegyre, gyönyörű idő volt!  Amennyit csak lehet, igyekszünk kinn lenni a szabadban, a játszótéren, örülünk a szép napos időnek, míg még lehet!

A gondok ettől még nem oldódnak meg, de már nem bírok megfeszítve dolgozni, eredménytelenül. Remélem, sikerül megoldást találnom, másképpen nem lehet!

Üdvözlettel:

Füredi Tiborné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét is nagyon hamar eltelt és szerencsére még jó időnk is volt. De ahogy hallottam az előrejelzést a hétvégére akár havazás is lehet. Ezért ma a fiúk fát vágtak. Én meg a lányokkal pakoltam a hátsó szobában. Összepakoltuk hátul a ruhákat, kiselejteztem őket. Aztán holnap szólok a családvédelmi intézetben, és a gondozóval elvisszük. Meg egy kis tüzelőkiegészítő is jött össze a selejtből. Egy kissé elfáradtunk mindannyian. A gyerekek örültek a hosszú hétvégének, de annak kevésbé örülnek, hogy szombaton is menni kell iskolába. Pénteken ünnepelte az óvoda a 40. születésnapját és a Szilviék szerepeltek. Igaz, jól meg is fázott, mert kint az udvaron tartották a műsort. Ezért Ő már a héten nem is megy az oviba. Korábban kezdi az őszi szünetet, mint a többiek.

Tisztelettel:

A Pásztor család

 Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sajnos nem jól mennek a család dolgai. Lassan leesik a hó, és a gyermekek csizma nélkül vannak. Én nem tudok dolgozni a lábaim miatt. Mennem kell vizsgálatra, de nagyon félek.

Szintén viszem Mónit fogorvoshoz, mert már magától is vérzik az ínye.

Jövő héten vége a munkának, és nem lesz fizetés.

Novemberben még a segélyre sem leszünk jogosultak, csak Decemberben.

Nem is tudom mi lesz a családdal! Dóri, Petike, Nelli jól vannak, a férjemmel együtt.

Móni a hétvégén koncerten volt az iskolával Budapesten.

Most nem tudom, hogy mit írjak még, mert, hogy semmi jót nem tudok sajnos, az biztos!

Tisztelettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon váratlanul ért minket, hogy sikerült az apukának munkát találni. *************-ban a **********-ba vették fel. Nagyon örült a család. De sajnos olyan válogatásokat csinálnak ebben a világban, és igen cserélgetik az embereket hetente. Pedig igen rá vagyunk szorulva a munkára. De az apukát négy nap múlva elküldték, és nem tudják megmagyarázni, hogy miért lekellet számolnia. Pedig igen jó lett volna sok mindenben. Mivel a bejárás is jó volt, busz vitte őket, és busz hozta őket. Nagyon nehéz munkát találni, főleg ezen a vidéken. Maradt minden a régi, szegény helyzetünk.

Tisztelettel:

Déri Ferencné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét is olyan, mint a többi  mindig van intézni való nem lehet, egy kis megállása se mindig vannak feladatok, hol jó, hol rossz, nagyon nehéz az embernek. Nap, mint nap megfelelni az elvárásoknak. Szeptember 20-án lejárt a  gyógyszertámogatásom, de még mindig nem kaptam meg, Gyógyszerem meg nincsen, elfogyott, addig amíg meg nem kapom a betegkártyát, nem tudok gyógyszert venni, mert nincs rá pénzem. Sajnos most is még a számlákat -a nyári elmaradottat- fizetem. Nem az én hibámból, nem küldték a közüzemi számlákat, még ilyen hiányosan nem kaptam számlát. Ők automatikusan levették a fogyasztást, hogy ők tudták, hogy tavaly menyi volt a fogyasztás, és mégis kevesebbet  postáztak, így nekem mindig a posta fordultjával telt az idő csekkem. Nem volt, nem tudtam fizetni. A gyerekek jól tanulnak, nincs velük baj. Remélem így is marad!

Maradok Tisztelettel:

Bede Mónika

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez 

Mennek a napok, és lassan itt a tél. Már egy kis tüzelőt sikerült vennünk, de nem lesz elég egész télen. De legalább egy darabig elég. A gyerekek járnak iskolába, kisebb nagyobb betegségeken már túl vannak. Szerencsére nem túl komolyak voltak, és nem kerültek sokba a gyógyszerek sem. A tanulás elég jól megy, reméljük jobb jegyek lesznek mint tavaly. Nagyon ügyesek, ezért sikeresen fogják zárni a tanévet. A férjemnek elég jól megy a munka, már elég jól kiigazodik a munkahelyen. Igaz a lába elég sokszor fáj, de elviseli, mert a családjáért dolgozik. Nagyon sok időt töltünk együtt, amikor mindenki otthon van, mert amíg nem dolgozott hozzá szoktak a gyerekek, hogy mindig együtt lehettünk,de most be kell osztani azt a kis szabadidőt, amit együtt lehetünk. Nekem végre megjött a végzés a nyugdíjról, három évre ismét megkaptam a rehabilitációs ellátást. A munkanélküli hivatallal együtt kell működni, mentorhoz és jelentkezni kell járni. A mentorhoz havonta, a munkanélkülibe pedig háromhavonta kell menni.

Mindenkinek szép napot kívánunk!

Tisztelettel:

A Varga család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Marcikával vérvételen voltunk a hematológiára, hála Istennek minden rendben van, nagyon féljünk minden egyes ilyen dolgoktól, mert már volt elég részünk benne sajnos. Itt van az őszi szezon, segíttetünk a szomszédasszonynak kiszedni a zöldségüket, és a dió összeszedésben is. A mi kertünkben is rendet tettünk, szeretnek segíteni a gyerekek a házimunkában. Jó szófogadóak, segítőkészek, szereti mindenki őket. Az iskolába szeretnek járni, napközisek.

Tisztelettel:

Déri Ferencné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez 

Én Brigitta vagyok. Szörnyen fáradt, egész héten korán kelünk. Nagyon vártam már az iskolát, mert azt hittem, jobb lesz. De most már nagyon unalmas. Főleg úgy, hogy az iskolába, amit tudok vinni, egy kis kaját, az nehezen jön össze, ezért is utálok már iskolába járni. A kaja miatt. Elegem van már, hogy reggeltől, míg haza nem jövök, korog a gyomrom. Nem volna baj a tanulással, mert vág az eszem, már nem beképzeltségből. De ez az állandó szédülés, amit érzek a kevés kaja miatt, már kezdek belefáradni. Csak a szegény Mamit sajnálom, mert állandóan sír, aggódik értünk. Mi lesz velünk, hogy ha nem fogunk az iskolába járni, nem lesz belőlünk semmi, ha nem tanulunk. De tudom, hogy igaza van a Mamának, mert tényleg a javunkat akarja. Szerintem ha szegény édesanyánk élne, Ő se szeretne jobban, mint a Mami.

Ez a Mami nagyon érzékeny és az a baj vele, hogy már nagyon idős és az mellett nagyon beteg, fáradékony. Annyira örültünk, hogy megkaptuk ezt a pénzt, hogy végre tudtunk ételt venni. Látni kellett volna a Mami arcát, hogy mennyire örült. Sugárzott belőle a boldogság. Mondta nekünk, hogy menjünk bevásárolni, mert Ő nem bír bemenni a busszal, összeírta nekünk a listát, hogy mi az, amit be kell vásárolni. Bementem én meg Tímea, bevásároltunk és a következővel jöttünk haza. A Mami már nagyon várt minket. Olyan boldog volt szegénykém, nagyon jó volt őt látni. Nagyon szeretjük a mi Maminkat.

Köszönettel:

Brigi

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sok minden nem történt mostanában. Robikával harcolunk minden nap a lecke miatt. Szerencsére a tanulással nincs gond, csak a magatartásával.

Voltam a Munkaügyi Központban jelentkezni, nem sok jóval kecsegtettek ott sem.

Attól függetlenül, hogy már nem kapom az ápolásit, minden nap elmegyek anyukámhoz is, és segítek neki, ha kell.

10-e már rég elmúlt, de a páromék még nem kaptak fizetést. A számlák meg csak gyűlnek. Jó, hogy van az Önök támogatása, mert legalább ennivalót tudtunk venni!

Nehéz az életünk, de tudom, vannak nálunk sokkal nehezebb sorsú családok.

Kívánok mindenkinek kitartást a gondok leküzdéséhez.

Üdvözlettel:

Bíró Klára

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Kedden felrakták az előrefizetős órát, amiben 50 kW volt. Azt hittem, hogy sokkal rosszabb lesz és teljesen meglepődtem, hogy egy hétig tartott és szinte ugyanannyit használunk mindent, mint előtte. Ha leosztom egy hónapra az kb. 10-12 ezer forint a villanyszámla és nem 25 ezer. Szilvi szerencsére meggyógyult és hétfőn ment oviba. Szombaton volt a szüreti felvonulás és a gyerekek is szerepeltek, de most nem az óvodával, hanem a néptánccsoporttal. Józsi már egy éve a tagja, és a főszervező kérdezte, hogy nem lenne-e kedve a két lánynak is szerepelni. Ők boldogan vállalták, és Ők kezdték a nyitóéneket. Alíz az iskolában kapott érte egy osztályfőnöki dicséretet is, amiért szerepelt. A párom keze nem akar javulni a kezelések ellenére, és a tegnap mondta, hogy most már a jobb kezében is azt a fájdalmat érzi, mint a balban. Hétfőn megy a kórházba az ENG-EMG vizsgálatra. Remélem, ott végre kiderül, hogy mi van vele.

Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja