A Takács család eredeti levele itt olvasható
Kérelem
Alulírott: Takács Mártonné
******* ***** **** **** szám alatti lakos.
2006. Június 17-én az M5-ös autópályán hunyt el a lányom. Ott dolgozott, mint segédmunkás.
Munkavégzés közben egy autó ütötte el. Azonnal életét veszítette a helyszínen.
Ezt a tragédiát egy héten keresztül a média is közvetítette a televízióban.
A lányomnak 3 lánya volt, akiket a halála után én nevelek. Tímea 16 éves, Dóra 13 éves és Brigitta 11 évesek voltak ekkor.
Az apukájuk a tragédia bekövetkezte után eldobta a gyerekeit. Jogilag is lemondott a gyerekeiről és így én vettem gondjaimba az unokáimat.
Így lettem én a gyámjuk. Ahogy tudom és az erőmből telik nevelem és iskoláztatom őket.
De sajnos nagyon kevés jövedelemből élünk. És sok a kiadásaink.
Nyugdíjam havi: 40.000Ft
Árva ellátási: 26.000Ft 1/fő
Családi pótlék: 13.000Ft 1/fő
Én egy idős nagymama vagyok 1942.01.09. születtem.
Sajnos ilyen tragédia 3 volt a családunkban. Köszönöm a jó Istennek, hogy még mindig élek, de sajnos egészségileg nem dicsekedhetek. Rengeteg gyógyszert kell szednem. (a szívemre, vérnyomásomra, pajzsmirigyemre és vizes vagyok)
Sajnos a gyógyszereim havi szinten 20.000Ft körül vannak.
Próbáltam a *******-i Önkormányzattól segítséget kérni, aktívan elutasítottak minden alkalommal.
„Avval érvelnek, hogy szegény az Önkormányzat.”
Mert ők nem éreznek egyet aki olyan szegény és rászorult mint én vagyok és a három árva unokám.
Sajnos az egyik unokám Dóra 15 évesen megesett egy fiútól. Van egy 9 hónapos kisbabája.
De az is az én háztartásomban van, mert a fiú ugyan elvállalta az apaságot, de nem támogatja őket semmi fajta képen, mert neki sincsen munkája.
2 szoba konyhában élünk, amiben nincs fürdőszoba és folyóvíz.
Máshonnan hordjuk a vizet a szomszédból ahová havi szinten be kellek állni a vízszámla árába.
A tisztálkodást lavórban és műanyag kádban végezzük. Fa fűtéses sparhelttel tüzelünk és azon is főzünk az évnek minden napján.
A kérelemmel kapcsolatban nagyon megörültem neki, amikor elolvastam a levelet, hogy ilyennel is gondolnak rám.
Mert ha meg adnák ezt a támogatást nagyon megköszönném, mert akkor kicsit megoldaná a helyzetünket, mert sokszor havi szinten is felmerül az a probléma, hogy amit nem adunk ki számlákra és fent marad kis összegből élelmiszert vásároljunk, vagy a gyerekekre az évszaknak megfelelően ruházatot vegyek, mert még a 2 unokám középiskolába járnak. Vagy tüzelőt vegyünk.
Tímea 20 éves Brigitta 15 éves. Dóra 17 éves bár megesett, de magántanulóként folytatja tanulmányait. A 9 hónapos kisbaba végett.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm a Gyermekétkeztetési Alapítványnak, ezt a levelet is úgy írom, hogy a könnyeim hullanak az örömtől, hogy lehet kicsit könnyebb lesz a megélhetésünk.
Még egyszer előre is köszönöm.
Tisztelettel:
özv. Takács Mártonné