Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Újabb hét áll mögöttünk. A gyerekek járnak iskolába, már visszarázódtak a mindennapokba. Jól érzik magukat a barátaikkal. Már itt vannak a hűvösebb idők, lassan beindul a fűtési szezon. Nekünk meg még nincs fa, amivel fűthetnénk. Már nagyon várjuk, hogy Zoli megkapja a fizetését, amiből tudunk venni. Már lassan mindenből kifogyunk, nem fogok tudni mit kitalálni, hogy főtt ételt tudjak adni a gyerekeknek. De mindig megoldjuk valahogy! Végre már kaptam végzést a nyugdíjfolyósítótól. Meg kaptam három évre, igaz, hogy jóval kevesebbet kapok, mint eddig, de legalább kapok valamit. Munkára egyenlőre esélyem sincs. Ezen a környéken nagyon sokan munkanélküliek, és munkalehetőség sincs.

További szép napot kívánok mindenkinek!

Tisztelettel:

A Márton család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Eltelt egy újabb hét. A gyerekek járnak iskolába. Még a nyári szünet nyomai bennük vannak, egy kicsit még szokni kell az iskolát. A korán kelés, a mindennapos odafigyelés, és tanulás még egy kicsit döcögősen megy, de majd belerázódnak.

Megkapta Zoli az első fizetést, igaz nem egész havi, de legalább már tudunk venni, ami kell, és a számlákból, ami nagyon sürgős be tudjuk fizetni. Már lassan fát is kellene venni, mert ha bejön hirtelen a hideg, nem fogunk tudni fűteni. De már legalább van rá esély, hogy tudunk venni.

Én még mindig nem kaptam meg a végzést a nyugdíjfolyósítótól, de lassan már kezdek lemondani róla. De akkor legalább írnának, hogy nem kapom meg, és akkor el tudnék menni a munkaügyibe, hogy legalább onnan kapnék valamit.

Már öt hónapja nem kapok nyugdíjat. Ha nem kapnánk az Alapítványtól a támogatást, akkor nem is tudom, hogy miből vennénk ételt, mit adnánk a gyerekeknek enni.

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elég kellemes hetünk volt. A férjemnek sikerült munkát találnia.

Reméljük most már a telünk is kellemesebb lesz, fogunk tudni fát is venni.

A számlákat is meg próbáljuk most már befizetni, hogy ne legyünk elmaradva.

A gyerekeknek lassan elkezdődik az iskola, meg kell vásárolni a felszereléseket,

de még majdnem két hét van addig.

Én még mindig nem kaptam semmi választ a nyugdíjamról, csak hiánypótlást kell mindig küldeni. Most a munkanélkülit kell leigazolnom. Már május óta nem kaptam nyugdíjat, ezért is jó, hogy a férjemnek sikerült munkát találnia. Már mindennel nagyon el voltunk

maradva. Ha nincsenek a barátaink, és az Alapítványtól kapott támogatás, talán nem is ettünk

volna minden nap. Ezért nagyon hálásak vagyunk a támogatóknak!

Mindenkinek kellemes nyarat kívánunk erre a kis időre is és szép napot!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Telnek a napok. Egyre közelebb vagyunk a szeptemberhez. A gyerekeknek iskola, be kell vásárolni nekik. Füzetek, írószerek, táska, tolltartó, minden tönkre ment a tavalyi éven.

Csak az olcsóbb dolgokat tudtuk megvenni, ezek pedig nem tartanak túl sokáig.

Na meg itt van lassan a hűvös idő is, már azon gondolkodunk, hogy lesz tüzelő télére.

Már előre bele fájdul a fejem, hogy fogunk-e fázni a télen. A gyerekek még élvezik a nyarat, nekik még nincs úgy tétje a napoknak, hónapoknak.

De ez így van rendjén, majd amikor már önállóan kell gondoskodniuk magukról, akkor elég lesz a fejüket törni a mindennapokon.

Addig meg itt vagyunk nekik, és gondoskodunk róluk, a lehetőségeink szerint.

További kellemes nyarat kívánunk mindenkinek!

Tisztelettel:

A Márton család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A hét vége nyugodtan telt. Sikerült úgy megoldani a dolgokat, hogy minden nap tudtunk mit az asztalra tenni.

Igaz már alig várjuk, hogy a számlánkon legyen a családi pótlék. Már be kellene vásárolni, mert nem sok minden van itthon. A számlákat is be kellene fizetni. 

Az egyik ismerősnek voltunk tegnap takarítani, mert felújítja a lakását, és már lassan keszen van. A segítségért kaptunk egy kis pénzt is, így egy pár napig tudunk megint főzni.

Az időjárás jó, de sajnos még egy strandra sem tudjuk elvinni a gyerekeket, de remélem, ha összejön a férjemnek a munka, akkor még el tudunk menni valamerre a nyáron.

Szép napot, és kellemes nyarat kívánunk mindenkinek!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A nyarunk tűrhetően telik. A gyerekek jól érzik magukat, mi pedig napról-napra meg próbálunk gondoskodni arról, hogy mindig kerüljön valami az asztalra. Most úgy néz ki, hogy jobbra fordulhat az életünk. Kedden kell a férjemnek állásinterjúra menni. Jó lenne már, ha el tudna menni dolgozni, mert a számlákkal már eléggé el vagyunk maradva. Már nagyon elkeserítőnek erezzük az egész helyzetünket. Meg mindig nem kaptam választ a nyugdíjjal kapcsolatban, már május óta nem kapok egy fillért sem. Ezért is lenne jó, ha már valamelyikünk dolgozna.

Szép napot, és kellemes nyarat kívánunk mindenkinek!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Hát az időjárás nem igazán kedvez a gyerekeknek, egyik nap kánikula, másik nap szakad az eső! De legalább itthon vannak velem egy kicsit, mert már nem igazán bírom az egyedüllétet a mindennapos problémák közepette. Még mindig nincs végzés a nyugdíjról, de kérnek hiánypótlást. Ezzel csúszik megint a kifizetés, és már lassan három hónapja nem kaptam nyugdíjat. Érdeklődtem, hogy számíthatok-e rá, hogy kapok, és pozitív választ kaptam, de az összeg hallatán majdnem elájultam. 32.000 Ft-ot állapítottak meg, de ebből még 10 %-ot levonnak a járulékokra. Ez azt jelenti, hogy 28.000 Ft körül fogok kapni rehabilitációs támogatást. Emellett nem is dolgozhatom, de nincs is munka, amit dolgozhatnék. Közben orvostól-orvosig kell menni, de már belefáradtam, mert mindig találnak valamit. Most kiderült, hogy a lányunk mellett én is asztmás lettem. A fiunk legalább egészséges, neki hála az égnek semmi baja. A férjem a lábával van gondban, minden nap úgy kel és fekszik, hogy fáj a lába. A gyógyszereket is mindig úgy kell beszerezni, hogy egy napot sem lehetünk nélküle, mert akkor egy pár napig nem tud utána lábra állni, ha nem vesz be fájdalomcsillapítót. Pedig neki van még egy kis lehetősége, hogy egy kis pénzt keressen a családnak.

A támogatást már alig várjuk, mert minden kifogyott, pedig még van egy teljes hét, hogy meg kapjuk a családi pótlékot.

A nyugdíj miatt nagyon elmaradtunk mindennel.

A lányunk most nagyon szomorú, mert a kutyusa elpusztult, nagyon szerette. Amikor hozzánk került, Ő adta neki a nevét is. Megsiratta, és eltemettük. Virágot is vitt neki. De remélem túl teszi rajta magát.

Remélem legközelebb egy kicsit vidámabb dolgokról is tudok írni!

Szép napot, és kellemes nyarat kívánok, magam és családom nevében!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez az időjárás megvisel mindenkit, a gyerekek türelmetlenek, a férjem a lába most sokkal jobban fáj. Több gyógyszert kell szednie. A gyerekek már türelmetlenül várják az iskola végét, már csak két napot kell menniük. De már én is várom, hogy egy kicsit többet lehessek velük. Elég jók lesznek a bizonyítványok. A félévihez képest Timi és Attila is javított.

Bevásároltunk az Alapítványtól kapott támogatásból. Már egyre kevesebb élelmiszert tudunk venni belőle, de legalább van miből vásárolni. Ha nem lenne a támogatás, akkor nem hiszem, hogy lenne mit az asztalra tenni mindennap.

Még nem kaptam végzést, hogy maradok-e nyugdíjas. Ha nem maradok, akkor nem tudom mi lesz. A munkanélküli is nagyon kevés, de munka sincs, hogy tudjak menni dolgozni. A bejárást pedig már egyáltalán nem tudjuk megfinanszírozni.

De azért meg próbálunk mindent megtenni, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hiányt semmiben.

További jó munkát kívánunk az Alapítvány munkatársainak, és szép napot mindenkinek!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Telnek a napok, az időjárás pedig egyre változóbb, ez mindenkit megvisel. A gyerekek már türelmetlenek, várják az iskola végét. Azért az év végére elég jól teljesítettek. Már csak a jövő hét péntekig kell iskolába menniük. Én is túl vagyok már a vizsgáimon, sikerült mindegyik. Huszadika után kapjuk meg a bizonyítványt.

Voltam pénteken a bizottság elé, most egy hónapot várnom kell az eredményre, hogy kapom-e tovább a nyugdíjat, vagy mehetek munkanélkülire.

A férjem is beadta a kérelmet a felülvizsgálatra, de neki szeptemberben van a rendes idő, amikor mennie kellene. Addig meg vár, hogy kell-e menni hamarabb. Ez a változó időjárás őt is megviseli, több gyógyszert kell bevennie, hogy ne fájjon a lába.

Már nagyon hónap vége van, elfogyott minden pénzünk, kifogyott a gázpalack. Ha nem lennének a barátaink, még főtt ételt sem ennénk, meg valószínű, hogy semmit sem. De szerencsére egy évvel ezelőtt összehozott minket a sors, és így van segítségünk. Nélkülük nem tudom, hogy vészelnénk át ezt az időt!

Szép napot kívánok mindenkinek!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Telnek a napok, kisebb-nagyobb örömmel, sikerrel, kudarccal, gondokkal. De mindig megpróbáljuk a legjobbat kihozni a dolgokból! A gyerekeknek már lassan itt a nyári szünet! Már nagyon várják. Még nem voltam vissza a bizottság elé, majd holnapután kell mennem. Csak azt nem tudom, hogy miből fogok menni, mert már nincs egy forintunk sem. Egy pár napja már a barátainknál főzünk, mert nincs gáz sem, és főzni valót sem tudunk venni. A nyugdíj kimaradt ebben a hónapban, a férjem már előre elkérte a fizetését, így nem igazán van már mihez nyúlni. A villanyszámlát, amivel el voltunk maradva, muszáj volt befizetni, mert a jövő hónapi pénzeket már nem tudtuk volna megvárni, kikapcsolták volna a villanyunkat. Remélem sikerül kihúznunk a jövő hónapig!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elég rosszul telnek mostanában a napok. Összejönnek a dolgok. A lányunknak úgy néz ki, hogy nem gyógyítható az asztmája. Beadtam a nyugdíjhoz a papírjaimat, de ebben a hónapban nem kaptam nyugdíjat. Június 1-én kell vissza menni a bizottság elé, és csak akkor, amikor meg van a végzés, akkor derül ki, hogy kapok-e még nyugdíjat, vagy nem. Nem tudom, hogy fogjuk kihúzni a következő hónapig. A gyerekeknek lassan vége az iskolának. Én is már csak két hétig járok iskolába. A nyarat szeretik a gyerekek, nem kell menni iskolába, meg akkor és azt csinálnak, amit akarnak (na meg amit engedünk). Attila elég sokat javított a félévi bizonyítványához képest. Timi is javított, de neki meglesz a 4-es bizonyítványa. Nagyon büszkék vagyunk mind a két gyerekre! Ők a mi szemünk fényei, a mindenünk! Mindent megadnánk nekik, ha módunk lenne rá, de így is ami csak tőlünk telik, mindent megteszünk értük.

Zoltán jár még dolgozni, de már nem igazán bírja a mindennapos éjszakázást. Remélem, mihamarabb találunk valami jobban fizető állást, mert már lassan nem bírjuk fizetni a számlákat!

Nagyon szép napot, és további jó munkát kívánok mindenkinek!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Meg kaptuk a támogatást, aminek nagyon örültünk, mert mostanában nem igazán úgy mennek a dolgok, ahogy jó lenne. A pénzünkhöz nem tudunk hozzá férni, mert a bank zárolta a számlánkat, így pont jókor jött a támogatás. Tudtunk főzni olyan ételeket, amiket már rég nem tudunk megvenni. A gyerekek örülnek, mert nem kell egy pár napot iskolába menni az érettségi vizsgák miatt. Legalább ki tudják használni, hogy jó idő van. A lányunkat hordjuk orvoshoz, ki derült, hogy asztmás. Még a héten kell vissza vinni, hogy mennyire előre haladott, lehet-e gyógyítani, vagy már végleges.

A férjem dolgozgat egy mezőgazdasági cégnél, alkalmanként. De ez is több, mint a semmi. Én most próbáltam elhelyezkedni, de a jól teljesített felvételi után értesítettek, hogy most nem vesznek fel egyelőre, mert nem kapnak elég munkát. De nem csüggedek, mert folytatom tovább a keresést. Egyszer majd csak sikerül valami.

További jó munkát, és szép napot kívánok mindenkinek!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Eltelt egy újabb hét. Végre feloldották a bankszámlánkat, de mostanára annyi mindennel elmaradtunk, és a kölcsön kapott pénzt is vissza kellett adni, hogy nem maradt semmi abból, amit még le tudtunk venni a számláról. Amit most kapunk pénzt, abból még tüzelőt is venni kell. Meg kaptuk az utolsó havi támogatást az Alapítványtól. Megpróbálunk úgy bevásárolni, hogy még egy darabig legyen itthon belőle, amit tovább tudunk tárolni. Nagyon hálásak vagyunk az Alapítványnak is, és a támogatóknak is. Nagyon nagy segítség volt minden hónapban. Remélem másoknak is tudnak segíteni ezzel a fajta támogatással.

A gyerekek váltva betegek, nem győzünk az orvoshoz járni velük. Sokba kerül a gyógyszer, van, amit ki sem tudunk váltani.

Amúgy jól vannak, lassan itt lesz a szünet, és utána már nem sok marad az iskolából.

További szép napot kívánok mindenkinek.

Tisztelettel:

Márton Zoltánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A helyzet változatlan, a bankszámlánk zárolását még nem oldották fel, a férjem fizetése pedig már elfogyott. Nem tudunk fát venni, a villanyszámlát befizetni. Még legalább két hét mire valahonnan pénzhez jutunk. Nagyon kilátástalan a helyzetünk.

A gyerekek jól vannak, járnak iskolába, és szorgalmasan tanulnak. Nagyon rossz, hogy nem tudunk nekik mindent megadni, ami a fejlődésükhöz szükséges, a gyümölcsöt, a tejtermékeket, a zöldségféléket. Legalább remélem csak addig, amíg nem áll vissza minden a rendes kerékvágásba. Szeretnének néha a barátokkal is kimozdulni itthonról, de nem tudjuk megtenni, hogy szükség esetén ezt anyagiakban is támogassuk. De megértik, ha nem tudunk egy kis zsebpénzt adni nekik. Nagyon szeretem Őket, és elkeserítő, amikor valamire nemet kell nekik mondani.

Nekem most orvostól orvosig kell járni, mert kontroll vizsgálatra visszamentem, és az orvosom többféle vizsgálatra elküldött. De most nem pont a legjobbkor jöttek ezek a vizsgálatok, mert minden alkalom legalább 2000 Ft. Ezt a pénzt szívesebben költeném arra, hogy a gyerekeknek veszek valami gyümölcsöt, zöldséget vagy tejterméket. De muszáj menni, mert jövő hónapban be kell adnom a nyugdíjhoz a felülbírálati kérelmet. Attól is nagyon félek, hogy nem fogom meg kapni, akkor aztán élhetünk segélyből. De ez még arrébb van, igyekszem akkor idegeskedni, ha majd oda érek.

A férjem még szerencsére jár dolgozni. Nagyon sokszor Ő tartja bennem a lelket, mert máskülönben már beleőrültem volna ebbe a kilátástalan helyzetbe. Neki is menni kell hamarosan felülbírálatra a nyugdíj miatt. Várjuk az eredményeket, és akkor eldől, hogy mi lesz.

További szép napot kívánok mindenkinek!

Tisztelettel:

A Márton család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nem csak az időjárás fordult nagyon rosszra (pedig már az is elég lett volna, mivel elfogyott a tüzelőnk) hanem a banki tartozásunk miatt a bankszámlánkat is zárolták. Így semmilyen pénzünkhöz nem tudunk hozzájutni. A férjem alkalmi munkát vállal, így az nem a számlára érkezik, és legalább fát tudtunk venni. De el vagyunk maradva a villanyszámlával, amit minél hamarabb be kellene fizetni, mert bármelyik nap kikapcsolhatják. Már az értesítőt is megkaptuk. A vízdíjban is van hátralékunk. Nekem semmilyen munka nem jön össze, hogy legalább a számlákkal utolérnénk magunkat, hogy ne fenyegessen az a veszély, hogy bármit is kikapcsolnak. Reméljük mihamarabb vége lesz ennek a nagy hidegnek is, mert már nem tudunk több tüzelőt venni ebben a hónapban, hacsak nem feloldják a számlánkról a zárlatot. Akkor valamennyi pénzünkhöz hozzájuthatunk.

A gyerekek is felváltva betegek, az egyik héten az egyik, a másik héten a másik van itthon. A gyógyszereket nem tudjuk kiváltani, csak az előző betegségből megmaradt orvosságokat tudjuk adni nekik.

Remélem legközelebb kevésbé rossz híreket fogok írni.

További szép napot kívánunk mindenkinek!

Tisztelettel:                             

A Márton család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Vége van egy újabb hétnek. A gyerekeknek megkezdődött az iskola. Már várjuk a bizonyítványt, a  lehetőségekhez képest jó lesz. Telnek a napok, de nem akar jobb idő lenni, hogy ne kelljen már fűteni. Már csak annyi fa van, hogy a hónapban elég lesz, azután nem tudom, hogy mivel fogunk fűteni. Remélem már a télen senki nem lesz beteg sem, mert már arra sem tudnánk pénzt költeni, hogy gyógyszereket vegyünk. Az Alapítvány támogatása nélkül még élelmiszereket is csak a nagyon szükségeseket tudnánk venni. Nagyon hálásak vagyunk ezért az Alapítványnak és a Támogatóknak is!

Jó egészséget, és Boldog új évet kívánunk mindenkinek!

Tisztelettel:

A Márton család