Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Eltelt egy újabb hét. A gyerekek járnak iskolába. Még a nyári szünet nyomai bennük vannak, egy kicsit még szokni kell az iskolát. A korán kelés, a mindennapos odafigyelés, és tanulás még egy kicsit döcögősen megy, de majd belerázódnak.
Megkapta Zoli az első fizetést, igaz nem egész havi, de legalább már tudunk venni, ami kell, és a számlákból, ami nagyon sürgős be tudjuk fizetni. Már lassan fát is kellene venni, mert ha bejön hirtelen a hideg, nem fogunk tudni fűteni. De már legalább van rá esély, hogy tudunk venni.
Én még mindig nem kaptam meg a végzést a nyugdíjfolyósítótól, de lassan már kezdek lemondani róla. De akkor legalább írnának, hogy nem kapom meg, és akkor el tudnék menni a munkaügyibe, hogy legalább onnan kapnék valamit.
Már öt hónapja nem kapok nyugdíjat. Ha nem kapnánk az Alapítványtól a támogatást, akkor nem is tudom, hogy miből vennénk ételt, mit adnánk a gyerekeknek enni.
Tisztelettel:
Márton Zoltánné
