Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Hát az időjárás nem igazán kedvez a gyerekeknek, egyik nap kánikula, másik nap szakad az eső! De legalább itthon vannak velem egy kicsit, mert már nem igazán bírom az egyedüllétet a mindennapos problémák közepette. Még mindig nincs végzés a nyugdíjról, de kérnek hiánypótlást. Ezzel csúszik megint a kifizetés, és már lassan három hónapja nem kaptam nyugdíjat. Érdeklődtem, hogy számíthatok-e rá, hogy kapok, és pozitív választ kaptam, de az összeg hallatán majdnem elájultam. 32.000 Ft-ot állapítottak meg, de ebből még 10 %-ot levonnak a járulékokra. Ez azt jelenti, hogy 28.000 Ft körül fogok kapni rehabilitációs támogatást. Emellett nem is dolgozhatom, de nincs is munka, amit dolgozhatnék. Közben orvostól-orvosig kell menni, de már belefáradtam, mert mindig találnak valamit. Most kiderült, hogy a lányunk mellett én is asztmás lettem. A fiunk legalább egészséges, neki hála az égnek semmi baja. A férjem a lábával van gondban, minden nap úgy kel és fekszik, hogy fáj a lába. A gyógyszereket is mindig úgy kell beszerezni, hogy egy napot sem lehetünk nélküle, mert akkor egy pár napig nem tud utána lábra állni, ha nem vesz be fájdalomcsillapítót. Pedig neki van még egy kis lehetősége, hogy egy kis pénzt keressen a családnak.

A támogatást már alig várjuk, mert minden kifogyott, pedig még van egy teljes hét, hogy meg kapjuk a családi pótlékot.

A nyugdíj miatt nagyon elmaradtunk mindennel.

A lányunk most nagyon szomorú, mert a kutyusa elpusztult, nagyon szerette. Amikor hozzánk került, Ő adta neki a nevét is. Megsiratta, és eltemettük. Virágot is vitt neki. De remélem túl teszi rajta magát.

Remélem legközelebb egy kicsit vidámabb dolgokról is tudok írni!

Szép napot, és kellemes nyarat kívánok, magam és családom nevében!

Tisztelettel:

Márton Zoltánné