Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Nem tudok jó hírekről beszámolni, az egész hét még mindig a betegségről szólt, egyszerűen nem értem, hogy-hogy nem gyógyulunk.
Láz, köhögés, orrfolyás gennyes-torok, hányás. Mind a három gyerek egyszerre lett beteg. Kiváltottuk a gyógyszert, és két nap két éjszaka egyiktől a másikig szaladgáltam, láz miatt, vagy komplett ágyhúzás miatt, nagyon kimerültem. Dettinek úgy tűnik, ráhúzódik a fülére is. Holnapra kaptunk időpontot a fülészetre, majd meglátjuk. Szúr neki, és furcsa hangokat hall. És ha megy, akkor jobban fáj neki. Mára már Én is beteg lettem, lázas vagyok, rettenetesen fáj a fejem, a hasam, és náthaszerű valami kínoz, a nyirokcsomóim megduzzadtak. Egyszóval nem jól vagyok.
Ezek azért is nagyon rosszak, mert az utóbbi időben szinte csak gyógyszerre költöttünk és már kiürült a kincstár teljesen.
Anyukám ígérte , hogy eljön segíteni, de nem tette mondjuk tavaly egyszer volt tíz percet az előtt kétszer tíz percet, olyan, hogy gyermekfelügyelet szóba sem jöhet. Pedig tíz perc biciklivel. Senki nem tud segíteni, vagy nem akar? Sokszor szomorú vagyok emiatt igaz, nem vagyok már gyerek 37 évesen, de egy kis támogatásra és szeretetre, megértésre vágyok. Soha senki nem jött ide a családomból, hogy van egy órám, beszélgessünk, meghallgat vagy tanácsot kérhetek. Pedig mindenki jön-megy csak ide nem.
Üdvözlettel:
Lencsés család
