Magunkról: Rácz Istvánnének hívnak.
***********-ban születtem. A gyermekkorom nem mondható boldognak, sajnos a szüleim ittak. Mindig azt reméltem, hogy ha férjhez megyek jobb lesz az életem. Hála az égnek, boldog családi körülmények között neveljük három gyermekünket. Édesanyám 17 éves koromban halt meg rákban. Előtte lévő évben szívműtéten estem át, mert lyukas szívvel születtem. Sokáig lelki beteg voltam, hogy inkább nekem kellett volna meghalnom, bár most már, ha a gyermekeimre nézek, kár lett volna.
23 évesen ismerkedtem meg a férjemmel (kolléganőm keresztfia). Másfél év múlva összeházasodtunk. Sajnos neki sem volt jó a gyermekkora. Nagyszülei nevelték fel. Anyukájával rossz a kapcsolata, mai napig is. Megszületett első gyermekünk, Dani az esküvőnk évében. Nagyon boldogok voltunk. (3 vetélés után érkezett). Megvettük első lakásunkat és mondhatni itt kezdődtek el anyagi gondjaink. Itt igényeltünk hitelt az ügyvédi költségekre, felújításra és közjegyzőre. Aztán meg az illeték. 3 év után szétbontottuk egy részét a háznak, és újból felhúztuk. Tetőbeépítésre engedélyt kértünk. Ez elmaradt, mert az átépítésnél annyit veszekedtünk, hogy majdnem válás lett a vége. Megbeszéltük a férjemmel, hogy inkább eladjuk a kisházunkat, mint építkezésbe kezdjünk. A Mamája is velünk él. Ekkor jött már a második gyermekünk. Aránylag gyorsan eladtuk a házunkat. Megvettük a másikat, ami nagyobb, de nem sokkal. Szeretünk itt lakni. Beköltözésünk után két héttel született meg második gyermekünk: Ákos. Az új lakásvásárlási procedúra miatt ismét kölcsönöket kellett felvennünk. A férjemnek jó munkahelye volt, 130.000 ft-ot keresett. Tudtuk fizetni a hiteleket. Szerettünk volna egy harmadik gyermeket, hátha lány lesz!! (persze nem ezért). Elég gyorsan sikerült, 2 év van a kettő kisebb között. 7 hónapos terhes voltam, amikor közölték a férjemmel, hogy el van bocsátva a gazdasági válság miatti létszámleépítés miatt. Forró víz volt ez a nyakunkba. Reménykedtünk, hogy biztos talál másik munkahelyet (négy hónap után sikerült is). Közben megszületett harmadik kisfiunk Ábel. Az új munkahelyen már csak 75.000 ft-ot keresett a férjem. Sajnos a személyi hiteleink szerződéseit szépen lassan felbontották a bankok. A lakást fizetjük, de ez sem egyszerű.. Kaptunk két év könnyítést. Fix 30.000 ft-ot kell fizetnünk. Ez idén decemberben lejár. Utána fizetnünk kell a havi törlesztőt (CHF alapú), ami olyan 70.000 ft + a felgyülemlett részletet is. Fél év után nem hosszabbították meg a férjem szerződését, így jelenleg munkanélkülin van. Az első három hónapban 57.000 ft körüli járadékot kapott. Utána fél évig már csak 40.000 ft-ot kap. Nem tudjuk mi lesz. Lehet, hogy a házunk is odavész majd, amiért ennyit küzdöttünk. Nincs szülői hátterünk. Magunk tettük össze mindenünket, a szó szoros értelmében a nulláról indultunk. Lehet, hogy oda is jutunk vissza. Foggal, körömmel harcoltunk a házunkért, hogy gyermekeinknek legalább ez legyen. Nem sok, egy kis kezdőtőke. Mégsem nulláról kezdjék, mint mi. Nincs kihez fordulnunk segítségért. Jelenleg én még GYED-en vagyok, 56.000 ft körül kapok pénzt. A családi 48.000 ft. Nagyon nehezen jövünk ki ebből a kis pénzből. A bankok hívogatnak, behajtó cégeket küldenek, hogy eddig és eddig fizessünk be legalább 70.000 ft-ot, mert különben ráterheli a bank a házra a személyi kölcsönt, és elárverezik. Ennyi jövedelemből persze ez lehetetlen. Legkisebb gyermekem beírattam bölcsödébe. Szeptembertől felveszik, visszamegyek dolgozni. Remélem, nem fogják azt mondani, hogy el vagyok küldve. Akkor aztán nem tudom, mi lesz. A legnagyobb gyermekünk első osztályos. Szereti a sulit. Jó tanuló. Remek matekos, szépen olvas és gyönyörűen ír. Imád rajzolni, nagyon jó a kéztehetsége. A dinó csontváznak a legkisebb csontját is lerajzolja. Okos kisfiú. Ő járt bölcsibe is. Középső gyermekünk tavaly szeptemberben kezdte az ovit. Nem rajongott érte, hiszen Ő nem járt bölcsibe. Nagyon anyás, úgyhogy nagyon nehezen szokott be az oviba. Hála az égnek most már imádja. Ő is. Szeret rajzolni, énekelni. Állandóan beszél, énekel (ma is a Hull a pelyhest énekelte). A két nagyobb közt van vita. Sok közöttük a négy év korkülönbség. A kicsi Ábel is egy betyár. Most már Ákossal is sokat játszik. Ők nagyon össze vannak nőve, hiszen köztük csak 2 év korkülönbség van. A Dani szereti az öccseit, de mértékkel. Nagyon komoly kisfiú. A két kisebb meg örök mosolygós. Boldog a családi életünk, bár az anyagi része siralmas. És néha az embert ez boldogtalanná is teszi. Pláne, hogy a házunk is veszélyben van. Ilyenkor erőt merítünk gyermekeink mosolyából, szeretetéből. Mikor azt mondják, szeretlek. Ez sokat segít. Szeretném én is ezt mondani szüleimnek, de sajnos Ők már nem élnek. Édesapám is meghalt, tüdőembóliában 2008 karácsonyán. Mindig ez lebeg a szemeim előtt, hogy fel tudjuk nevelni a gyermekeinket. Szeretetben, boldogságban. Köszönjük az Önök segítségét. Ez sokat segít nekünk!
Őszinte köszönettel:
Rácz Istvánné
Azt üzenném a hasonló helyzetben lévő családoknak, hogy ha néha az ember bajba is jut, fogainkat összeszorítva kell küzdenünk! Nem magunk, hanem a gyermekeink miatt! A jó ég áldjon meg minden segítő szándékú embert a földön!
Még egyszer köszönöm!
