Kedves Olvasóim!
Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Most aztán tényleg igaz, hogy rég nem írtam, de a falusi embernek ilyenkor sok a dolga. Tavasz van, sőt a hőmérséklet alapján inkább nyár.
Elvetettem a kertembe mindent, még a tökféléket is, babot, uborkát is. Sőt palántát is ültettem: karalábé, káposzta, karfiol, paradicsom, paprika, igaz még csak kis mennyiséget, mert még a fagyos szentek ezután lesz, és néha előfordul, hogy megsínylik a gyenge kis palánták a nagy hőingadozást.
Anyák napja holnap! Jönnek a testvéreim, itt fognak ebédelni. Ez lesz nekem is az igazi ünnepség, szeretem, ha együtt vagyunk. Igaz, népes a család, és bővül is, mert a Bátyám fiainak már vannak komoly barátnői. Így már tizennégyen üljük körbe az asztalt. A gyerekek reggel ágyba hozzák a kávémat, és kapom a virágot is, és a sok-sok kedves szót. Aztán mennek Anyukámhoz is. Az iskolai ünnepség majd hétfő délután lesz.
Elmegyek holnap a templomba is. A süteményt megsütöttem még ma, a levest odateszem, tyúkhúsleves lesz csigatésztával és töltött csirkecomb, velesült krumpilval, fejes salátával, és töltött káposzta, ezt is csak odateszem, és lassan megfő. A sütőben megsül a hús, Anyukám ránéz, megfordítja, locsolgatja. A fiam megterít, a lánykám meg felszeleteli a süteményt addig. Háztetőt sütöttem és mézes krémest, meg sajtos perecet.
