Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Ezen a héten el kellett volna jutnom Pestre, az orvosomhoz, de két okból kifolyólag nem tudtam. Első anyagi vonzata volt, mert hát a busz sincs ingyen, bár később ezt már meg tudtam oldani. A másik dolog pedig, hogy megint összeestem, majd orvoshoz kerültem, ahol megállapították, hogy vírusfertőzésem lett! Mivel a betegségeim miatt igen gyenge szervezettel rendelkezem, ezért ez a fertőzés nagyon „ledöntött” a lábamról! Szegény párom nagyon megijedt, és a kisfiunk is, hiszen a szeme láttára estem össze! A gyógyszereinket már egyáltalán nem tudjuk megvenni, ami a mi krónikus betegségeink miatt nagy baj az orvos szerint. Sajnos nekem még mindig nincsen munkám, ami még jobban megvisel, ismerősem szerint már emiatt is magamba fordultam! Nehéz!
Az ember azt várná, idővel minden megoldódik, és talán egyre könnyebb lesz, de ez nem így van, legalábbis nálunk nem! Ma lesz az évzáró a kisfiamnak, izgatottan készül rá, várja a bizonyítványát! Jó gyerek! És legalább ebből az egy dologból szerencsések vagyunk! Mi már nem várunk anyagi gazdagságot az élettől, csak egy kis nyugodalmat a mindennapok félelmei nélkül, egy kis biztonságot!
Ezen a héten volt az, amikor azt mondta nekem valaki, hogy erős jellem vagyok, hogy ennyi megpróbáltatás után is tartom magam! Ez csak a látszat! És a látszat sokszor csal! Nincs más választásom, hiszen van egy jó férjem, egy klassz kisfiam, de belül, hogy mit érzek, azt csakis én tudom! Egyre jobban kezdünk tönkre menni, minden értelemben! És ez már csak idő kérdése! Most már csakis arra kérek mindenkit, aki tud, imádkozzon értünk, mert ez az, ami erőt adhat még nekünk a további harchoz a mindennapokban!
