Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Egy héttel öregebb lettél és bölcsebb is talán. Ez a kicsit átírt dallam jár most a fejemben. Jó lenne bölcsebbnek is lenni, de sajnos az évekkel csak úgy magától nem jön a bölcsesség, meg kell szenvedni érte!
Vasárnap voltam templomban, úrvacsoráztunk "új kenyér" alkalmából. Feltöltődtem. Nagyon szépen tud beszélni a Tiszteletesnő. Szinte olyan, mintha balzsam lenne a sebeimre. Nekem a hitem nagyon nagy segítség. Valahogy jó érzés "beletörődni", hogy minden nehézség, akadály, gond, baj, probléma már akkor elő volt nekem készítve mikor még nem is éltem. Akinek nincs hite, nem is igazán érti meg ezt. Nekem segítség a hit, és tudom, hogy van mindenre megoldás és segítség, csak néha elmegyek mellette, nem veszem észre, mert mással vagyok elfoglalva. Megyek egy felesleges kört, majd újra úgyis vissza kell térnem oda, ahol minden megoldást nyer.
Meleg van, kaptunk esőt is, de szerencsére elkerültek a nagy károkat okozó viharok. Most újra kánikula van, nagyon sok munka lenne még a kertben, de valahogy annyira nincs kedve az embernek ott dolgozni. Magas a páratartalom, és még melegebbnek érezzük, mint amilyen. Így hajnalban kelünk a gyerekekkel, és akkor végezzük el a munka nagyrészét. A gyom nagyon kedveli ezt az időjárást és nő is nagyon, alig győzzük irtani. Leginkább kézzel húzzuk ki, mert a veteményektől már nehéz kapálni, de ha most nem dolgozunk meg vele, akkor ősszel, mikor a betakarítást szeretnék elvégezni, akkor azt sem találjuk meg, hogy mi hol van. Persze nem utolsó szempont az sem, hogy a szemnek is kell gyönyörködnie.
