Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Megkezdődött az óvoda. Robika boldogan indult el első nap, és nagyon jókedvű volt akkor is, amikor érte mentem. Azóta sincs semmi gond, szeret menni, és az óvó néniket is imádja.
Nem sokáig "örülhettem" az üres lakásnak, és a csendnek, mert már kedden szóltak, hogy lesz napszám. Szerda óta járok almát szedni, és volt már egy szüret is. Úgy néz ki egész szeptemberre lesz munka.
A kertet rendbe tettem, már csak a káposzták díszelegnek és a krizantémok. A virágoskert elől még nagyon szép, nem tudom, meddig bírja.
Lassan el kellene ültetni a tulipán és nárcisz hagymákat (amiket tavasszal kiszedtem), de ilyen meleg időben még nem lehet. Most már jöhetne egy kis eső.
Sok a tennivaló itthon, és anyukámnál is, és néha úgy érzem, összecsapnak a fejem felett a hullámok. Aztán másnap minden "kitisztul", és ez így megy néha heteken keresztül. Szerencsére a párom nagyon segítőkész, és sokszor vigasztal is, ha el vagyok keseredve. Robikáról nem is beszélve. Tünemény egy kis ember. Ha látja, hogy valami nem úgy megy, ahogy kellene és gondban vagyok, sokszor Ő is vigasztal és próbál segíteni, ahogy tud.
Szerencsés vagyok, hogy ilyen családom van és számíthatok rájuk!
Beleértve a húgaimat és az Ő családjaikat is. Összetartó csapat vagyunk, és remélem ez így marad még nagyon sokáig!
Üdvözlettel:
Bíró Klára
