Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Nem akarom a mostani levelemet panaszkodással eltölteni, de nagyon el vagyok keseredve.
Az egyik szemem sír, a másik nevet, mert örülök az Önöktől kapott támogatásnak, de egyre kevesebb élelmiszert tudok belőle megvenni. A márciusi árakhoz viszonyítva is folyamatosan mennek az egekig, és alig futja valamire. Néhány állatot tartunk otthon, de a takarmány is egyre drágább. Árpikának is mindennap kell vinni reggelit az iskolába, ami már magában is jelentős kiadás egy hónapban a beérkező jövedelmünkhöz képest.
A héten vették fel az önkormányzathoz a munkásokat, de sajnos az én párom ebbe a csoportba nem fért bele, Őt nem hívták dolgozni.
A hulladékszállításnál nem sikerült elintézni, hogy havonta tudjam fizetni, pedig számomra sokkal könnyebb lenne, mint egyszerre kiadni a 6000 Ft-ot. Gáztámogatást megvonták, 250 Ft/m3. Már nem is lehet fűteni, éppen csak főzni használom. Nagyon nehéz a téli időszak, mert a gyermekeknek téli ruha is kell, az iskola, a tüzelés minden nagyon sokba kerül. Nehéz fenntartani, hogy mindig ki legyenek fizetve a számlák és félek tőle, hogy nehogy valamelyik gyerek beteg legyen, mert a gyógyszert se tudnám kifizetni.
Tisztelettel:
A Törjék család
