Nemrég a következő levél érkezett az Alapítványhoz:
„Tisztelt Alapítvány!
Sajnos nem tudom anyagiakkal támogatni Önöket, csupán egy csomagot áll módomban összeállítani a majd' 15 éves lányom segítségével (kinőtt, alig illetve nem használt ruhák, játékok, könyvek, ceruzák). A blogot régebb óta olvasom, és a Vincze családban van két lány, akik a lányomnál kisebbek, így rájuk esett a "választásom".
Amennyiben módjukban áll, kérem, adják ki számomra a postai címüket, hogy el tudjuk juttatni a lányok számára a tőlünk telhetőt, ami szívből jön, és ha csak egy kicsi, de akkor is talán segítség számukra.
Ha a cím kiadásához bármilyen információra van szükség magamról, kérem, tegyék fel. Örömmel állok segítségükre, hisz ez egy bizalmi ügy.
Megértem, azt is, ha nem közvetlenül Nekik postázhatom a csomagot, ebben az esetben kérem azt a címet, ahova küldhetem, és biztonsággal megkapják a lányok!
Köszönöm előre is bizalmukat!
Tisztelettel:
****** ******** ”
Rövid egyeztetés után, hamarosan megérkezett a csomag, melyet másnap tovább is küldtünk a család részére.
A Vincze család levélben köszönte meg a segítséget:
„Tisztelt Alapítvány!!!
Szeretném megköszöni valahogy a csomagot, amit meg is kaptunk! Elég sok ruha jó lett a lánykáimra. Nagyon meglepődtünk, és nagyon örültem, de főleg a lányok! Nagy izgalommal próbálgatták a ruhákat. Kérem Önöket, adják át köszönetünket és hálánkat, a segítségükért!
Üdv:
Vincze Zoltánné”
Mi is köszönjük szépen a támogatást!
GYEA
