A mi Naplónk
Nagyon nagy élmény volt, amikor megkaptuk Önöktől a 25.000 Ft-os támogatást, mert éppen akkor értem haza a kórházból. (én a Nagymamájuk vagyok) (A kórházi zárójelentés itt látható- a szerk.)
Délután hazajöttek a gyerekek az iskolából és közöltem velük, hogy megkaptuk a pénzt Önöktől.
Felhőtlen boldogság ragyogott az arcukon, mert már több napja amíg én a kórházban voltam alig ettek egy kis zsíros kenyeret, azt is beosztva.
Én nekem nagyon sok pénzem elment a kórházi kezelésem által.
És ők ezt nagyon megnélkülözték, mert sajnos most olyan világot élünk, hogy ha az ember nem ad hálapénzt abból a kicsiből amilye van, akkor semmibe veszik.
Én sajnos mielőtt bejutottam a kórházba előtte való napokban majdnem az életemet veszítettem el.
Több alkalommal is nagyon rosszul voltam.
Ügyeletes orvosok voltak nálam gyerekek pedig itt sírtak felettem, hogy meg ne haljak de hála a jó Istennek bejutottam a kórházba és ott helyre hoztak.
Infúziós és vénás kezelést kaptam.
Több, mint 7 napon keresztül most éppen a mai napon március 16-án vissza voltam rendelve 24 órás EKG-ra. Nem tudom, hogy még mi lesz holnap az eredmény.
Amikor egy kicsit jobban éreztem magamat a lányok is szabaddá tették magukat 12-én, hogy be tudjunk vásárolni, mert én egyedül nem bírok a cipelések miatt.
Ragyogott az arcuk, hogy végre megvehessük azokat a dolgokat, amiket szeretnek, mert eddig ezeket még Önök nem segítettek, addig ezeket a dolgokat nélkülözniük kellett.
Én Brigi vagyok. Én is szeretnék egy kicsit hozzáfűzni egy-két mondatot!
Nagyon szépen köszönöm Nektek, hogy segítetek, mert így az iskolában tízórai szünetben nem kell félrevonulnunk, amikor az osztálytársaink esznek.
Meg végre megehetem azt az ebédet, amire már nagyon vágytam!
Nagyon szépen köszönöm én és a testvéreim hálásak vagyunk a segítségetekért.
Nagyon szépen kérlek, hogy ne feledkezzetek meg rólunk a jövő hónapban sem!
Köszönettel:
A Nagymama, Brigi, Timi, Dóri és a kis Patrik