Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
 

Ennek a nyárnak a legmozgalmasabb hete áll mögöttünk. Hétfőn ment a férjem az orvosi bizottság elé, ami reméljük, nem volt újra hiábavaló vesződség. Délután óriási vihar kerekedett, Csaba fiam este fél hétre ért haza a munkából. Nagyon meg voltunk ijedve, mert nem értük el telefonon, és ilyenkor csak a legrosszabbra gondol az ember. Hála a gondviselésnek, nem történt baja a brigádnak, mindenki épségben hazajutott a családjához!
Szerdán megjelent a banki behajtó cég embere, de sajnos nem tudtam vele személyesen beszélni, hiszen dolgoztam, de hagyott telefonszámot, amin föl kell majd hívnom, hogy újra kezdjük az egyezkedést a fizetési feltételekről. Nem tudom, mindez hová fog vezetni, ugyanis a dolgozó fiam csütörtökön rossz hírrel és lógó orral jött haza, mert egyenlőre nem kell mennie dolgozni - nincs szükség több emberre - majd szólnak neki, ha változik a helyzet. Ez ugye a mi esetünkben több hetet is igénybe vehet, ami az anyagi helyzetünkre nézve katasztrófa. Így sem értük még utol magunkat, most iskolakezdés előtt pedig újra ott vagyunk, ahonnan indultunk.
Közben a barátnőmmel összeegyeztettük az utazás időpontját, és péntek reggel el is indultunk, én és a gyerekek. Eljöttek értünk egészen ******ig, máskülönben nem tudtuk volna anyagilag fedezni az utat. Nagyon jól éreztük magunkat, rengeteg programot szerveztek nekünk, nem volt időnk unatkozni. Nagyon hálás vagyok az egész családnak, mert olyan élménnyel ajándékoztak meg minket, amiből az év hátralévő részében "táplálkozhatunk".
Vasárnap késő délután érkeztünk haza, jó fáradtan a több órás utazás miatt, és holnap  - vagyis hétfőn - már vár a munka. Tíz nap múlva kezdődik az iskola, az utolsó simításokat végezzük az épületben, hogy minden rendben legyen az évnyitóra.

Tisztelettel:

                        A Dózsa család