Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Nagyon nehéz időszakon vagyunk túl, és még nehezebb az, ami előttünk áll! Soha nem gondoltam volna, hogy egy ember élete milyen keserves dolgokból állhat! Holnap megint kórházba megyek, ami igazán megvisel, hiszen teljes egészében már nem tudok a családomra koncentrálni, teljesen lefoglalnak a betegségek, a mindennapi problémák. Párom dolgozik az új helyen, majd kiderül egy hónap után, hogy valójában milyen is? Gyermekünk már megkapta az első ötösét versmondásból, igen boldog volt! Egyre több felelősség van rajta is, egyre többet tanul, egyre többet vállal!
A helyzetünk változatlan az életszínvonalat illetően. Egyre rosszabbul vagyok lelkileg is, a sok megpróbáltatást már igazán nehezen viselem.
Másnap délután fejezem be ezt a levelemet, és ma gyermekünk megkapta szorgalomból az ötösét, magatartásból pedig a négyesét! Boldoggá tesz ez a kisgyerek, őszintén Ő tartja bennem-bennünk a lelket! Már most nagyon jó ember! Tiszteli tanárait, becsüli társait! Sokat gondolkozom az élet történésein, de még többet gondolkozom a sok „mi-miért?” kérdésen! Tudom butaság, hogy válaszokat szeretnék, de tudom, nem tettem-tettünk semmi olyat, amiért így kellene szenvednünk! Lelkiismeret furdalásom van a párom miatt is, mert rengeteget dolgozik, és én még mindig nem találtam munkát! Bánt, hogy nem tudok könnyíteni a terhén!
