Bemutatkozás
Üdvözlöm, Bényi Péterné vagyok, született Kiss Mária 1973.10.20., ***********.
********-ban élek, és itt végeztem el az Általános Iskolát. Sajnos nem tudtam tovább tanulni, mert anyagi körülményeink nem engedték. Édesanyám és Édesapám is beteg. Édesanyámnál most állapítottak meg rosszindulatú daganatot, és kórházba járok vele. 1997-ben mentem férjhez **********-re. Férjem pénzszállító cégnél állt alkalmazásban, én egy élelmiszerboltban dolgoztam. Majd 1998-ban megszületett fiam Péter. És ekkor kezdődött el a tragédia, mert férjem elhunyt egy tragikus balesetben. A fiam 10 hónapos volt, amikor elvesztette az édesapját, ekkor hazaköltöztünk ********-ba, és elálltam dolgozni, mikor a fiam betöltötte a három évet. De 2005-ben elvesztettem a munkahelyem. Majd 2007-ben újra férjhez mentem. Gondoltam jobb lesz az élete a fiamnak, de sajnos még rosszabb lett, mivel a férjem nem dolgozott, nem is akart, néha ha ritkán elment dolgozni, azt amit keresett megitta. Így csak az én jövedelmem volt, ami ennivalóra kellett, és így már nem tudtam fizetni a számláimat, és ezek csak gyűltek, mivel a téli fűtésünk 40-50 ezer forint volt, mert hőtávos lakásban éltünk. Így egyre több és több volt az elmaradás. Ezt két évig bírtam, és úgy döntöttem, inkább élek a fiammal és elküldtem a férjemet, mivel már a számláim az egekben vannak. A hőtáv felé már 1 millió a tartozásunk, és az áram is százezer forint, és egyszerűen nem tudok ennyit fizetni. Folyamatosan pótlom, de a következő itt van.
Bemutatnám a fiamat is, Péter, Szül.: ********* 1998.04.18.-án 13 éves 7. osztályos. Óvodás kora óta focizik ********-ban. Tanulmánya közepes, tisztelettudó gyerek és nagyon ragaszkodó, mivel egyedül nevelem. Most nagyon boldog, hogy az Önök segítségével valamivel könnyebb lesz az életünk és ezt nem tudom Önöknek eléggé megköszönni, hogy gyermekemet boldognak látom. Sajnos neki soha nem adatott meg, hogy nyaranként elmenjen nyaralni, és még kirándulni sem volt sehol a gyerek. Ez mindig rossz volt Neki, de tudta és megértette, hogy ezt nem tudjuk megtenni, szóval megértő mindig. De most örül és boldog, hogy segítenek jobbá tenni a napjainkat, amiért köszönetet mondok Önöknek, akik segítséget adnak nekünk!
Köszönjük!
Tisztelettel:
Bényi Péterné