Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A heteink igen gyorsan telnek. Péterrel nagyon sokat tanulunk, mert a iskola nagyon nehéz neki. Közben ezt-azt vásárolgatunk, mert nem vettük még például szabadidőruhát az iskolába. De nagyon sokat köszönhetünk Önöknek, mert nem tudtam volna megvenni, ha nem kapnánk ezt a támogatást. Mivel nagyon sokat számít nekünk, hogy így meg tudjuk vásárolni az élelmiszert, és így tudok a gyerekekre is venni egy-két dolgot. Mert sajnos nem nagyon tudnék neki vásárolni, mert nem tudok 56 ezer Forintból megoldani sok mindent. Ezt nem tudom eléggé megköszöni Önöknek, hogy most már jobb a gyermekemnek. Nem is tudom, hogyan tudnám az iskolát is finanszírozni neki. Mert azt szeretném, ha neki már jobb lenne az élete. És mivel mindig az volt az álma, hogy rendőr legyen, az Önök segítségével ez teljesülhet! Én sajnos egész héten a kórházat jártam, mert a nagymama daganatos beteg, és nekem kell rendeznem őt is. De sajnos a kezelőorvosa azt mondta, hogy 1-2 hónapja van hátra, így minden nap mentem hozzá, mert azt kérte legyek ott vele, amikor csak tehetem.

Üdvözlettel:

Bényi Péterné

Bemutatkozás

Üdvözlöm, Bényi Péterné vagyok, született Kiss Mária 1973.10.20., ***********.

********-ban élek, és itt végeztem el az Általános Iskolát. Sajnos nem tudtam tovább tanulni, mert anyagi körülményeink nem engedték. Édesanyám és Édesapám is beteg. Édesanyámnál most állapítottak meg rosszindulatú daganatot, és kórházba járok vele. 1997-ben mentem férjhez **********-re. Férjem pénzszállító cégnél állt alkalmazásban, én egy élelmiszerboltban dolgoztam. Majd 1998-ban megszületett fiam Péter. És ekkor kezdődött el a tragédia, mert férjem elhunyt egy tragikus balesetben. A fiam 10 hónapos volt, amikor elvesztette az édesapját, ekkor hazaköltöztünk ********-ba, és elálltam dolgozni, mikor a fiam betöltötte a három évet. De 2005-ben elvesztettem a munkahelyem. Majd 2007-ben újra férjhez mentem. Gondoltam jobb lesz az élete a fiamnak, de sajnos még rosszabb lett, mivel a férjem nem dolgozott, nem is akart, néha ha ritkán elment dolgozni, azt amit keresett megitta. Így csak az én jövedelmem volt, ami ennivalóra kellett, és így már nem tudtam fizetni a számláimat, és ezek csak gyűltek, mivel a téli fűtésünk 40-50 ezer forint volt, mert hőtávos lakásban éltünk. Így egyre több és több volt az elmaradás. Ezt két évig bírtam, és úgy döntöttem, inkább élek a fiammal és elküldtem a férjemet, mivel már a számláim az egekben vannak. A hőtáv felé már 1 millió a tartozásunk, és az áram is százezer forint, és egyszerűen nem tudok ennyit fizetni. Folyamatosan pótlom, de a következő itt van.

Bemutatnám a fiamat is, Péter, Szül.: ********* 1998.04.18.-án 13 éves 7. osztályos. Óvodás kora óta focizik ********-ban. Tanulmánya közepes, tisztelettudó gyerek és nagyon ragaszkodó, mivel egyedül nevelem. Most nagyon boldog, hogy az Önök segítségével valamivel könnyebb lesz az életünk és ezt nem tudom Önöknek eléggé megköszönni, hogy gyermekemet boldognak látom. Sajnos neki soha nem adatott meg, hogy nyaranként elmenjen nyaralni, és még kirándulni sem volt sehol a gyerek. Ez mindig rossz volt Neki, de tudta és megértette, hogy ezt nem tudjuk megtenni, szóval megértő mindig. De most örül és boldog, hogy segítenek jobbá tenni a napjainkat, amiért köszönetet mondok Önöknek, akik segítséget adnak nekünk!

Köszönjük!

Tisztelettel:

                        Bényi Péterné