Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Lassan telt az elmúlt hét. Mindannyian kifáradtunk az előző hét nagytakarításában. Hamarosan kezdődik az iskola, amit Niki nagyon vár, hogy több időt tölthessen a barátaival és tanáraival. Edina nem igazán várja az ovit, Ő inkább itthon szeret lenni, mesézni, meg a napi kis kreativitásokat csinálgatni. Az némileg leköti ebben a hőségben. Nagy nehezen sikerült megoldani a bevásárlást is, igaz megcsúsztam a számla beküldésével, de sajnos mindig alkalmazkodnom kell másokhoz. Rengeteg ruhát kinőttek a gyerekek, és nem igazán fogom tudni Nekik pótolni, csak minimálisan. Niki kerékpárját se tudom újítani egy darabig, mert a bele való alkatrészek nagyon drágák, majd gyalog közlekedik a suliba. A hiteleim miatt folyamatosan keresnek, de most ismét, hogy nincs munkám, nem igazán tudok fizetgetni. Ismételten halmozódik, nem tudom mikor ér már véget, de nagyon remélem, hogy találok hosszú távú munkát, hogy megoldja a rengeteg kifizetnivalót, hogy ne a gyerekeimre maradjon, ha nekem valami bajom esne. Igaz, hogy szegények vagyunk, és nagyon nehezen nevelgetem, rendezgetem kis családi életünk, de azt nem szeretném, hogy még a gyerekeim is hitellel induljanak az éltnek, van még igaz jó pár évem, de nem tudom még a sors mit tartogat nekem, de remélem, hogy már csak jót.
Köszönöm segítségüket!
Tisztelettel:
Fülöp Ildikó és gyermekei
