Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
A hét eleje csendesen telt. Szerdán jött a kéményseprő, hál Istennek a kémények rendben vannak, de az éves díj kifizetése, ami 4 ezer forint, az keményen érintett. A főbérlő szerint, mivel mi használjuk , így nekünk kell kifizetni. Ebben a hónapban több, mint 100 ezer Forintunk ment a lakbérre és a rezsire. Nagyon elkeseredtem, de hát valahol lakni kell, hitelt meg nem kapunk, hogy vehetnénk magunknak egy kis házat, ami egyszer tényleg a miénk lehetne. ********-on egész olcsón lehet kapni nekünk megfelelő házakat, ahol kert is van és állatokat is tarthatnánk. A hitel törlesztése sem lenne több, mint a lakbér, csak hát az a baj, hogy hitelt nem kapunk, pedig „Istenem” sokkal könnyebb lenne, ha megtermeszthetnénk a zöldséget, gyümölcsöt. De sajnos ez csak egy álom, mert lehetőségünk sajnos nincs.
A hétvége már hűvösebb volt, sőt Vasárnap már valósággal hideg 16,4˙C-ot mutat a hőmérő délután kettőkor. Mivel volt egy kis eső, így a virágoskertet közösen rendbe raktuk a gyerekekkel. Hamar készen lett, csak egy zsebkendőnyi az egész. Utána átmentünk a játszótérre és egy jót játszottunk a gyerekekkel.
Tisztelettel:
A Vértes család
