Napló 2012. 09. 03. – 09. 09.
Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
A héten elkezdődött a suli mind Bencének, mind nekem. Aztán megjött a támogatás összege is a számlánkra, amit már nagyon vártunk, hiszen minden pénzt elvitt a suli, a bérlet, füzetek, stb. Be is mentünk Bencével és bevásároltunk, igaz, nem mindent, de ezt is elég volt elcipelni. Vettem öt kenyeret, ami kitart egy hétig, mert bizony nálunk igen drága. Tejet, vajat, tejfölt és még gyufát, meg egy kis húst Bencének. Úgy osztottuk be. A ****-ban klubtagok vagyunk, így mindig kapunk kedvezményt. Most is minden ötezer forint után jár ezer forint visszatérítés, ami azt jelenti, hogy csak 4 000 Ft-ot kellett kifizetni. Így kettévettük és kétszerre már kétezer forint nyereségünk volt. Bencének van bérlet, nekem pedig most a tanfolyam alatt 90 %-os jegyem van, így olcsón megúsztuk az utazást, csak egy kicsit nehéz volt a szatyor, de akkor is megérte bemenni. Még a jövő hétvégén is bemegyünk, akkorra is van ilyen kedvezmény, így megint spórolunk rajta kétezer forintnyit. Tízezerért vásárolunk és nyolcezret fizetünk. Én minden ilyen akciót nyomon követek, mert csak így tudok spórolni. Még a héten csak suliba jártunk, de már volt német óránk is kettő. Én tanultam 25 évvel ezelőtt németet, így valamit tudok. És amikor Bence tanult, azt is mindig nézegettem. Így remélem, nem lesz nehéz a német. Az áruismeret még nem volt, így nem tudom, milyen lesz. Volt még áruforgalom és kereskedelem, ez nem nehéz, mert már tanultam. Igaz, ezt is jó pár éve és teljesen más minden, mint akkor. Találtam egy barátnőt is, akivel együtt gyakorlatozunk. Igaz, 23 éves fiatalasszony, de nagyon aranyos, kedves. Van két fia, és ő se az a gazdag negyedből való, mert albérletben lakik, így nem néz le, ha csak egy szelet zsíros vagy lekváros kenyeret viszek műszakba. Ő is mindig várja, hogy mikor lesz már pénz, hogy kifizesse a számlákat. Jól el tudunk beszélgetni és nagyon ügyes a munkában is. Pedig nem gondoltam volna, hogy fiatalon ilyen ügyes, dolgos, de gondolom, az élet őt is megedzette, mint engem. Már gondoltam, a hét jól telik, de pénteken a postaládámban találtam egy számlát a ****-tól, szép nagy összeggel, 88 500 Ft-ról. Csak azt nem tudtam, hogy honnan jött elő ez a szép nagy szám. Mivel én három éve nem használom a cég szolgáltatásait. Rám akarja kényszeríteni, hogy kifizessem a pénzt. Egy: nem is az én nevemen volt, hanem a páromén, aki nem lakik itt. Kettő: le lett mondva. Most pedig a végrehajtóval fenyeget, ha nem fizetek. Én pedig nem fizetek, mert nem jogos. Szóval a nagy öröm mellé mindig társul az üröm is. Most várom a villany felszólítást, mert nem fizettem be 5-én, mivel most csak 20-a körül kapok pénzt, így nem tudtam. No de mi is lenne velünk, ha nyugalomban élnénk, talán még a fejem se fájna?!
Köszönök mindent. Jó munkát, jó egészséget, az Isten áldja meg Önöket!
Tisztelettel:
Szécsiné Fehér Erika és Bence
