Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Újra eltelt egy hét! Volt benne minden. Az időjárás is "olyan"... Egyik nap kicsalja a nap sugara a hóvirágot, tulipánt, nárciszokat, aztán másnap belepi a hó... Remélhetőleg minél előbb tavasz lesz már, hisz március van, annak is idusa. Talán a magyar nép legszebb ünnepe… Ebben a kis faluban ahol élünk, nincsen külön ünnepség, de felmentem az iskolába megnézni a gyerekek ünneplését, nagyon aranyosak, kedvesek voltak, ahogyan szavalták a verseket, átélték szinte az egész történést. Nagyon jó magyar tanár van az iskolában, és nagyon fontosnak tartja a gyerekeknek azt, hogy tanulják meg a verseket kívülről, és szavaljanak, pénteken volt az ünnepség, de szerdára már fel kellett mondani a verset, és még két napig gyakorolták a hangsúlyos szavalást.
Több sajátos nevelési igényű gyerek is van az iskolában, és van egy Down-kóros gyerek is, kaptak egy-egy versszakot, de olyan átéléssel mondták el, hogy meg is könnyeztem. Aranyos volt, mert a vers előtt megmutatta, hogy neki van kokárdája is! Ez annyira jó dolog, mert figyelnek rá, szeretik, és nagyon sokat fejlődik ebben a környezetben.
Nálunk a hétvégén családi összejövetel volt, itt voltak a testvéreim a családjukkal együtt. Születésnap és név-napi alkalmak voltak. Valahogy ez a március ilyen. A szüleimnek is házassági évfordulója lenne, most lettek volna 51 éves házasok, és az én házassági évfordulóm is most lenne majd, 27 éves házas lehetnék, ha nem váltam volna el, de sajnos ez így alakult. Nagyon sajnálom, de nem lehetett együtt maradnunk semmilyen körülmények között sem…
A gyerekek tanulgatnak az iskolában, a lányom nagyon jó tanuló, ő nagyon szeret tanulni is. De a fiamat minden érdekli, csak a tanulás nem igazán... Most is elment egy barátjának segíteni fát vágni, és beszélgettek, a srác mondta, hogy vettek új rotációs kapát, mert a régi elromlott, a fiam "elkunyerálta", hisz nekik már úgysem kell, és nekikezdett javítgatni, nemsokára működőképes lesz, csak meg kell "fúratni a motort" az kb. 8 ezer Ft-ba kerül gyűrűvel együtt. Tegnap is egész nap azt tisztogatta, olajozta, festette, és nagy a boldogság, mert kb. 10 ezer Ft és lesz egy rotációs kapa! Szóval ilyen. Péntek délután segített az egyik ismerősnek kerítést bontani, onnan meg földet hoz, az udvart megtölteni. Jó kis termőföld. És be is akarja füvesíteni az udvart… Mindig vannak tervei! Nagyon szépen fejlődnek a palánták is, amiket elvetett. Kicsit talán túl gyorsan is, mert nem akar még tavaszodni, és kb. 2 hét és ki is lehetne ültetni...
A múlt héten kitakarítottuk a lakást, ablak tisztítás, függöny mosás, szőnyeget áttakarítottuk. Vendégeket vártunk, és készülünk a húsvétra, és nagyon jó idő is volt! Nagyon finom, friss illat volt a vendégeim is megjegyezték! Kiraktunk pár dekorációt, ajtó díszt és ilyeneket, barkát raktunk a vázába...
Valahogy úgy érzem, hogy én sokszor akármennyire is elvagyok keseredve, a gyerekeket úgy kell nevelnem, hogy meglássák az életben a szépet és értékeljék is. Ehhez az kell, hogy azt lássák, hogy én milyen vagyok. Sokszor beszélgettem már erről ismerősökkel is, a fiam annyira olyan mint én, szeret beszélgetni, és mindenütt ott lenni, ő nem tud eljönni egy idős ember mellett, hogy meg ne kérdezze, hogy hogy van, és ha kell segít neki a nehéz szatyrot cipelni. A lányom nem ilyen, segítene Ő is, azt mondja, de addigra már a fiam elveszi és akkor Ő nem fér már oda. Ő másban kiváló: csendes, halk szavú, érzékeny, inkább befelé fordulónak tűnik, és neki mindig megerősítésre van szüksége, hogy igen is szeretem őt is! Neki el kell mondani sokszor, míg a fiam érzi. De nem vagyunk egyformák, szerencsére…
Szegények vagyunk és nem úgy zajlik az életünk, ahogyan szeretnénk, de azt érzem mindent megteszünk, azért, hogy minden napban legyen valami szép is, és észre is vegyük! Hiszen egy életünk van, és rajtunk múlik, hogyan éljük le, és a gyerekeknek nem szabad hiányt szenvedni szeretetben! Elbúcsúzom, kívánok mindenkinek boldog napokat, és gyönyörű tavaszi napsütést!
Üdvözlettel:
Juhászné Mária
