Tisztelt Gyermekétkeztetési Alapítvány!
Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
(2010. március 16-22.)
Napló folyatás
A hét nagyon gyorsan eltelt. Kétszer voltunk Lacikával fejlesztésen, egyik fejlesztésre az apja vitte el busszal, rá tudtam beszélni. Nekem az a két óra jó volt egy kicsit. Bár takarítottam.
A két kislány ment óvodába.
Lacikával voltunk *****-on is a mamámnál (gyerekeknek a dédi) ********-ba is átmentünk a játszótérre, ez nagyon tetszett Lacikának.
Sárika volt a héten pulmonológiai vizsgálaton, terheléses futás, mert sokszor fáradékony, a lépcsőn is megpihenget. Hála Istennek nem találtak nála semmit, anyukám vitte el.
A hétvégén *****-ra is bementünk busszal, a művelődési házban volt húsvéti játszóház, apa, anya, mama és az ikrek. 90%-os nagycsaládos jeggyel mentünk. Voltak élő nyuszik és egy barika. Örültek a gyerekek, a lányok festettek, Sárika ügyesen ollóval is kivágta papírból a nyuszi formát, Reni kicsit hisztizett, ha valami nem sikerült neki. Lacika sétált az apjával. A gyümölcsöt ették, mert szeretik. Nagyon jó idő volt Lacika kapott fél gombóc fagyit, a játszótérre is kimentünk. Mikor hazaértünk apjuk elkezdte az éjszakás műszakot.
A húgomék is eljöttek hozzánk 10 hónapos a kisfia, közben Lacikával és Renivel lementem a játszótérre. Volt lent egy kislány és egy kisfiú, a fiamnak Lacikának nagyon rossz kedve lett, sírt- úgy vettük észre nem szereti, ha többen vannak a játszótéren. Sajnos megharapta a kezem, pedig egy időben már nem csinálta. Futkározott, a faleveleket akarta a szájába szedni, és botot, mindent sajnos a szájába vesz, és nagyon figyelni kell. Reni eljátszott, levitte a babáját.
El is mentek a többiek a játszóról, tettek megjegyzéseket, nekem nagyon rosszul esett, és felmentünk, mert sírni kezdtem. Sajnos a gyerek nem tehet róla, hogy autista, mi elfogadtuk, de sok ember van aki „gonoszkodik”. Ha melegítőbe megy le az ember, megszólják, mindig tisztán vagyok öltözve, azt nem tudjuk megtenni, hogy divat szerint, mert nem győznénk anyagilag, meg a játszótér szerintem nem a kiöltözésről szól.
Nagyon ügyes volt Lacika a kommunikációs kártyájában (PEX), és ismét kiabálta Sári. Sajnos belekapott egy konzerves dobozba, ami megvágta a kisujját. Aranyos volt, mert megengedte bekötni. Én sajnáltam, egy pillanat alatt tette.
Elmentünk a Tanulási Képességet vizsgáló Biztottsághoz- Lacikának kötelező kontroll. Tavaly márciusban voltunk, és most egy évre rá menni kellett. Renit is megnézték a magatartás probléma miatt, dac kort említettek.
Reni csúnyán köhög- kapott gyógyszert is.
Nagyon hálás vagyok az Alapítványnak és a sok segítő embernek, a gyerekeim nevében köszönöm!
Folytatom.
Tolnainé Varga Hajnalka
