Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Megint zuhogó esőre ébredtünk. Férjemnek kontrollvizsgálatra kellett mennie a városba, ahová a kezdetek óta kísérnem kell. A felnőtt ideggondozóba jár már több mint egy éve, eleinte kellett jelentkeznie, aztán kéthetente, és ahogy a gyógyszerek elkezdenek hatni, már csak kéthavonta hívják vissza.
Sajnos engem is elért a megfázás, ahogy Mikitől szedtem össze, de lehet hogy már itt lappangott bennem egy ideje, és ez a bolond időjárás hozta ki belőlem is. Nagyon fáj a torkom, ilyenkor olyan reszelős és mély a hangom, mint ha 20-30 éve dohányoznék. Tüsszögök, folyik az orrom, és folyamatosan fáj a fejem, pont, mint Miklósnál. Ugyanazt a házi módszert alkalmazom, mint nála, hisz így járok dolgozni, és délután a por miatt muszáj kereszthuzatot csinálni, különben megfulladok.
Mikiéknél a tanév végén mennek kirándulni, most írtam alá a szülői nyilatkozatot, hogy mehet. 2400 forintba kerül maga az út és a belépők, addig még valahogy kikalkulálom.
Csabinak már megrendeltem a ballagási csokrot ápr. 30-ra, és mikor beírtam a naptárba, hogy el ne felejtsek majd elmenni érte, akkor szembesültem a ténnyel, hogy az a pénteki nap, nem is szombat! És du. 3-kor lesz az ünnepség, tehát szabadságot kell majd íratnom. A bankettjük 28-án - szerdán - lesz egy városunkban méltán híres helyen. Nagyon izgulok, hogy minden jól sikerüljön, és emlékezetes legyen Neki, mert mindez a szüleinek kimaradt.
Szerdán korán keltünk - Csabi megint a szokottól eltérően ment suliba- ezért jó hamar végeztem a napi teendőkkel.
Csütörtökön végre szólt a fiatalember a férjemnek - aki a munkát intézte - hogy pénteken reggel legyen készenlétben. El is vitték dolgozni, és szombatra is maradt munkájuk, mi pedig kihasználtuk az alkalmat, és elvittük a ballagási meghívókat a rokonságnak. A gyönyörű napos időt kihasználva újra a házimunkának szenteltem egész hétvégén, a fiúk pedig pihentek.
Tisztelettel:
A Dózsa Család
