Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Sajnos semmilyen csoda nem történt ezen a héten sem, ellenben meggyűlt a bajunk a belvízzel. A véget nem érő esőnek köszönhetően elkezdett zúdulni a dombokról a víz a faluba, és mi közvetlenül azok alatt lakunk. A talaj már nem tudja elnyelni a rengeteg esővizet, és ahogy már lenni szokott, utat talál magának mindenhová. Hozzánk nem jött ugyan be, de a szomszéd néninek segíteni kellett elvezetni, és az árkot meg kellett mélyíteni.
Nem ment el a nagyfiam beiratkozni az iskolába, nem tudjuk egy összegben befizetni a 70 ezer forintos éves tandíjat. Holnap bemegyünk a regionális munkaügyi központba, és utánanézünk, mint pályakezdőnek, milyen lehetőségei vannak. Már beszéltem egy vállalkozóval, de sajnos jelenleg nem tud embert fölvenni, mert az esőzések miatt áll a munka, és sok munkást kényszerszabadságra küldött. Töröm a fejem, kinél érdeklődjek még, mert augusztus 24-ig lehetőség lesz a beiratkozásra, de ez csak úgy fog menni, ha kerítünk munkahelyet, és félrerakjuk.
Megint elkezdett bombázni bennünket a felszólításokkal az egyik behajtó cég, részletfizetési kedvezményt is kínál, de még így sem tudok felvállalni egy újabb részletet. Júliustól már csak a kisebb gyerek után jár a családi pótlék, majdnem 15 ezer forinttal lesz kevesebb a jövedelmünk. Alkalmi munka egyelőre nincs, az Önkormányzat nem akarja behívni a páromat, pedig több alkalommal beszéltem a jegyzőnkkel.
Rettegve várom, mikor kezdik letiltani a fizetésemből a tartozásokat! Akkor aztán tényleg bajban leszünk, hisz az eddigi naplóimból már biztosan kiderült, hogy magamon kívül senkire sem számíthatok!
Tisztelettel:
A Dózsa család
