Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Nálunk nem sok minden történik, szinte minden nap egyforma. A napi dolgok mellett és a rendszeresség miatt olyan egysíkú az életünk. Persze vannak említésre méltó dolgok. Igyekszem gyermekeimet a körülményekhez képest szeretetben és őszinteségben nevelni. Ezzel kapcsolatos a mi kis történetünk. Most, hogy már eléggé beköszöntött a nyár, hát az esti órákban a legnagyobb szenzáció a szúnyog-irtós repülő. Minden alkalommal a gyerkőcök órákig tudnak várni, hogy mikor jön visszafelé. Rengeteg nálunk a szúnyog, de igyekszünk védekezni kenőcsökkel, háziszerekkel. Már jó ideje nem volt egyik fiún sem csípés, mikor a kisebbiken egyet talált a testvére. A gyerkőcök között beszélgetés kezdődött:
-Öcsike! Megcsípett a szúnyog?
-Igen!
-Fáj?
-Igen!
-Akkor majd én simogatom, és el fog múlni. Adok rá puszit, mert attól nem fog fájni.
Mire a kisebbik fiam elgondolkozva válaszolt:
-Jóóóóóó!
