Napló
Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Elnézést kérek Önöktől, amiért ceruzával írok, de sajnos most nincs tollam.
Sose hittem volna, hogy ilyen szegény leszek, hogy még egy tollam sincsen. Bence tolla, az iskolai, az is kifogyott pechemre. Sajnos ilyen a sors, el kell fogadni.
Az idő is ellenünk szól, megint újabb esős hét köszöntött ránk.
Bencéék ballagtattak, így plusz kiadás is volt. Kölcsön kellett kérnem, nem is kis összeget, hogy vehessek neki öltönyt, cipőt, inget, ajándékot, virágot. Bizony, mint tudjuk, egy öltöny és egy cipő nem olcsó dolog. És jövőre már jó sem lesz rá, mert kinövi. Jövőre megint új kell, mert akkor ballag. Sajnos nem tudok kitörni az ördögi körből és egyre több az adósságunk, és csúszunk lefelé. Talán a jövő héten már mehetek takarítani, ha nem jön egy újabb árvíz. Vizünk még most sincs, mert nem tudok hidrofort venni, a biztosító pedig még nem jött ki. Így a kútból húzom, de ez inni nem jó, csak mosni. De most még arra se nagyon jó, mert zavaros és piszkos, le kell szűrni, ha mosok.
A férjem minimálbérért dolgozik, napi 12-13 órát. Reggel öt órakor megy, és este öt-hat óra felé ér haza. Én pedig nem kapok semmi pénzt, mert a hármunk összegének 55.555 Ft-nak kellene lenni, a férjem minimálbére pedig
A buszjegy napi
Remélem sikerül eladni a házat. Minden jót, jó egészséget kívánok mindenkinek!
Köszönöm a segítséget!
Tisztelettel:
Szécsiné Erika