Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Egy héttel öregebb lettél és bölcsebb is talán. Ez a kicsit átírt dallam jár most a fejemben. Jó lenne bölcsebbnek is lenni, de sajnos az évekkel csak úgy magától nem jön a bölcsesség, meg kell szenvedni érte!
Vasárnap voltam templomban, úrvacsoráztunk "új kenyér" alkalmából. Feltöltődtem. Nagyon szépen tud beszélni a Tiszteletesnő. Szinte olyan, mintha balzsam lenne a sebeimre. Nekem a hitem nagyon nagy segítség. Valahogy jó érzés "beletörődni", hogy minden nehézség, akadály, gond, baj, probléma már akkor elő volt nekem készítve mikor még nem is éltem. Akinek nincs hite, nem is igazán érti meg ezt. Nekem segítség a hit, és tudom, hogy van mindenre megoldás és segítség, csak néha elmegyek mellette, nem veszem észre, mert mással vagyok elfoglalva. Megyek egy felesleges kört, majd újra úgyis vissza kell térnem oda, ahol minden megoldást nyer.
Meleg van, kaptunk esőt is, de szerencsére elkerültek a nagy károkat okozó viharok. Most újra kánikula van, nagyon sok munka lenne még a kertben, de valahogy annyira nincs kedve az embernek ott dolgozni. Magas a páratartalom, és még melegebbnek érezzük, mint amilyen. Így hajnalban kelünk a gyerekekkel, és akkor végezzük el a munka nagyrészét. A gyom nagyon kedveli ezt az időjárást és nő is nagyon, alig győzzük irtani. Leginkább kézzel húzzuk ki, mert a veteményektől már nehéz kapálni, de ha most nem dolgozunk meg vele, akkor ősszel, mikor a betakarítást szeretnék elvégezni, akkor azt sem találjuk meg, hogy mi hol van. Persze nem utolsó szempont az sem, hogy a szemnek is kell gyönyörködnie.
Az uborka még mindig tartja magát, csak az ára ment le nagyon. A 3-6 cm-ért már csak 80 Ft-ot adnak, a nagy méretért, a salátának valóért, ami még nem annyira nagy, hogy magvas legyen nagyon, 10 Ft/kg. Így olvasva, lehet az tűnik ki belőle, hogy milyen jó pénzt lehet keresni vele, csak el kell gondolkodni, hogy mennyi kell abból a pici uborkából egy kilóra, a nagyot meg sokszor nem is veszik át, mert nem tudják feldolgozni a konzervüzemben. De 10 Ft-jával abból is sok kell még ezer Ft megkapásához is. És bizony de sokszor le kell hajolni érte, minden második nap permetezni kell, mert ebben a párás időben a peronoszpóra megtámadja, és elszárad. Remélem, azért még eltart egy ideig, amíg terem nekünk.
Még mindig nyílik a kardvirágom, nagyon sokat viszünk az Apukám sírjára, de virágzik a csutora és az őszirózsa is.
Szombaton paradicsomot főztünk be, gondolunk a télre is. Igaz egyszerre nem sok érik meg, 18 literes üveggel lett, így rakjuk el aprajával, már tettem el lecsót is, vegyes vágott savanyuságot és sorolhatnám.
Megnőttek a csirkéim is. Vágtunk le a fagyasztóba is 10 db-ot, szép sárgák voltak, meglátszik a falusi jellege. És vasárnap az ebéd is csirkecomb volt rántva, krumplival, uborkasalátával és húsleves sok-sok zöldségfélével.
Ma tökfőzelék lesz pörkölttel, és holnap csillag-tököt fogunk rántani valószínű zöldbab leves lesz hozzá. Most kicsit változatosabb az étkezésünk, de nagyon sokat dolgozunk is érte.
A gyerekek szépek, egészségesek, barnák. Azt látom rajtuk, jót tesz nekik a munka is. Kicsit másként látják a világot, mint akik egész nap a számítógép előtt görnyednek, és remélem, ugyanolyan jól fognak tanulni is az iskolában ezután is.
Próbálunk a lehetőségekhez képest minden lehetőséget kihasználni, hogy szebbé, otthonosabbá tegyük az életünket, a lakásunkat.
Kapott a fiam egy kiskutyát egy ismerősétől. Most ő a nagy kedvenc, szaladgálnak vele, játszanak és szeretgetik már most nagyon kis huncut, csak úgy cibálja a ruhát le rólam is, ha nem állok meg vele játszani.
A lányom két barátnőjének is adtunk egy kis nyuszit. Most már ők a gazdái. Csak néznek nagyot, hogy milyen sok munka van vele. Naponta többször friss vizet adni neki, ennivalót, takarítani az alját. Tegnap este itt voltak játszani a kiskutyával, és mesélték, hogy egész nap figyelni kell a nyuszijukra, nehogy megszomjazzon, megéhezzen. Nagy felelősség ez még nekik, de legalább megtanulják, hogy ilyen is van, egy élőlény, aki tőlük függ, hogy hogyan érzi magát. 10 évesen ez nagyon jó tanulási lehetőség szerintem. Élvezik a lányok, kíváncsi leszek, meddig fog tartani a lelkesedés.
Búcsúzom! Legyen csodaszép mindenkinek a napja és a hete, élvezze a nap sugarait, és a szünetet a gyerekével együtt. Próbálja - ha csak rövid időre is- feledni a gondokat, bajokat. Igyekezzünk a gyerekeinket a szépre, a jóra nevelni, és megadni nekik a szeretet által nyújtott biztonság és bizalom lehetőségét. Hiszen a legnagyobb kincs a földön a szeretet!
Üdvözlettel: Juhászné Mária
