Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Mivel is kezdjem, nem tudom?! Nagyobbik lányom nem nagyon bírja a kollégiumot, de mondtam neki, még ne adja fel ilyen hamar, ha pedig nem megy, akkor jön ide vissza a legközelebbi iskolába. Kisebbik lányommal még mindig járjuk az orvost, holnap lesz meg neki a véreredménye. Sokat esett mostanában az eső. Nem szeretem, ha esik, mert még szomorúbb vagyok. Nagyon rosszul áll a szénánk, mint írtam leveleinkben. Vizünket nem tudtuk megmenteni, sajnos 54.000 forintos tartozásunkat képtelenek voltunk befizetni, pedig annyira szerettem volna, ha megmentjük. Azután jött a lakástörlesztő elmaradásunk 162.000 forint hátralék miatt felbontják a szerződésünket, így tehát áprilistól valószínűleg ki kell költöznünk otthonunkból. Borzasztó ez az állapot, úgy érezük nincs kiút már, pedig keressük! Ma voltam egy csoki üzemben jelentkezni. Azt mondták, felhívnak, ha sikeres volt a jelentkezésem, de mivel vidéki vagyok, kevesebb az esélyem, igaz két hónapos munka lenne, de az is valami. Besegítene kicsit ez a plusz jövedelem, nincs más, várakozok, és mint mindig, reménykedem. Nem beszélve a többi adósságainkról, de arról már nem is nyilatkozom. Igazából ez két dolog: a vízdíj, és a lakásunk megmentése volna az elsődleges és legfontosabb!
Üdvözlettel:
Vincze Zoltánné