Napló
Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Sajnos semmi jót nem tudok írni. A héten újabb felszólítást kaptunk, hogy négyhavi szemétpénzzel is el vagyunk maradva, ha nem fizetjük be három napon belül, akkor eljárást indítanak ellenünk. Már teljesen belefáradtam ebbe az állapotba. Nem telik el olyan hét, olyan nap, hogy ne emlékeztetnének, hogy mit nem tudtunk kifizetni. Mert, ha kitudnám, ez lenne az első. A számlák sorakoznak a szekrényen, amik nincsenek befizetve. Ellehetetlenedett az életünk. Bencére is kellene ruha, cipő, valami vastag, de sajnos nem tudok miből venni. Hamarosan jön a karácsony, de attól tartok, nekünk ez is olyan átlagos nap lesz, mint a többi. Ülünk, és nézzük a TV-t, ha addig le nem kapcsolják a villanyt, mert ugye azzal is el vagyok maradva. A kért pénzeket alig tudom megadni és a boltban a hiteleket kifizetni. De ha azokat nem fizetem ki, akkor a jövő hónapban, hogy lesz mosópor, kenyér, stb.?
Már nem tudom, mit tegyek, éjszakákat nem alszom, hogy mi lesz velünk?! Most egy kis fát kellene venni, mert a hősugárzó tekeri az órát, de meleget nem nagyon ad, ha bejönnek majd a mínuszok. Arra is pénzt kell kölcsön kérni, mert nem lehet megfagyni. Én már sokat koplaltam életemben, de azt nem akarom látni, hogy Bence sír, hogy éhes, vagy fázik. Még Önöktől kapjuk a támogatást, addig van mit enni Neki, de hogy utána mi lesz, abba bele se merek gondolni. Állandóan megyek betegen, hogy találjak valami munkát, de sehol nem kell az ember, mert nem fiatal, és van egy gyereke. Itt a mi megyénkben nem sok munkalehetőség van, és oda is azok jutnak be, akik közel állnak a tűzhöz.
Sajnos én mellettem senki nem áll, még a saját édesanyám sem! És ez nagyon szomorú, mert én szeretem, tisztelem őt, amiért felnevelt és tanítatott. Elfordult Bencétől, pedig Ő nem hibás semmiben. Ő még egy Mikulás-csomagot sem fog tőle kapni.
Köszönöm a támogatást, jó munkát, jó egészséget!
Tisztelettel:
Szécsiné Erika
