Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Megérkezett a Mikulás hozzánk is, talán most volt az első alkalom, hogy értették is, hogy ez miről is szól és, hogy a várakozás megéri. Kicsit korábban érkezett, mint ahogy a hagyomány előírja, de egy nap ide, vagy oda, szerintem nem számít. Egy nappal hamarabb jött, hogy hétfőn zökkenőmentesen tudjunk oviba és bölcsibe menni.
Segített az ovi és bölcsi a várakozásban, és felkészülésben, már előtte egy héttel megrajzoltuk, és megírtuk a levelet a Télapónak, hogy ki mit szeretne kérni tőle.
Este lefekvés előtt kipucoltuk a kiscipőket, együtt a gyerekekkel, majd mikor ők aludtak már, akkor járt a Mikulás. Talán én sokkal jobban vártam a reggelt, mint ők, hiszen nagyon kíváncsi voltam az arcukra. Apró kis csomagokat csináltam nekik, hiszen nem az ára, hanem a mennyisége sokkal jobban érdekli őket. Reggel, mikor nagyobbik fiam észrevette az ajándékokat, hát rögtön mindenkit felébresztett, hogy mi történt. Amíg Ő szégyenlősen örült az édességnek, addig a kisebbik, mint egy basa felült az ágy közepére, és nekiesett az összes csokit felfalni. Két perc leforgása alatt szinte mindet megette, majd jóllakottan felállt, és megkérdezte, hogy ezt a Télapó hozta? Azt gondolom, Neki ez a dolog be is fejeződött, hiszen nincs már csoki, nincs cukor, így már nem is olyan izgalmas. Most már készülünk a Karácsonyra, minden hétvégén csinálunk valamit, amivel közelebb kerülünk az Ünnepekhez. Most hétvégén színes papírból készítettünk fenyőfát, és azt díszítettük, különböző papírokkal, majd mikor készen volt, az ablakra ragasztottuk. Előtte hétvégén sima A4-es papírból vágtunk ki hópelyheket, és azokat is az ablakra ragasztottuk.
Persze kaptunk Adventi naptárat is, aminek az ablakait minden nap szorgalmasan nyitjuk, és ez is segít nekünk, tudjuk, hogy mennyit kell még aludni a Jézuskáig. Most vannak élmények, de nagyon sajnálom, hogy levélben nem lehet így visszaadni a gyerkőcök lázas várakozását.
Kellemes ünnepeket, békés boldog Karácsonyt kívánunk mindenkinek, a Támogatóknak és a Támogatottaknak is!
A Hajdú család
