Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Hú, micsoda időjárás van, úgy fúj a szél, már napok óta, teljesen kifáradok, míg végig bringázom kis településemet hajnalban az újsággal.
Nem nagyon szeretem most ezt a munkát, nagyon sok a furcsa ember, rengeteget "panaszkodnak" rám, hogy miért nem tudhatom. Pl.: van egy apró kis utca, mindössze 2 db újság jár ide, és az egyiket "elfelejtem" berakni, az egyik előfizető szerint, de már ilyet! Nem vagyok se gyengeelméjű, sem fogyatékos, hogy azért két újság előfizetést ne jegyezzek meg, és vajon miért ne raknám be az újságot? Igyekszem megbecsülni a régi előfizetőket, hiszen ettől függ az én fizetésem is, hogy hány újság előfizetés van, egyszerűen kevés a sütnivalóm, hogy megértsem.
Egyetlen magyarázata az lehet, hogy a személyem ellen van kifogása, vagy az ellen, hogy miért én vagyok a kézbesítő. Hogy mit és miért lehet ezen irigykedni, napi
Nem jó ez a világ most, elhatalmasodott az irigység és a rosszindulat.
Tegnap voltam templomban is, jó volt kicsit megnyugodni, és lélekben is készülni az ünnepre. Keresztelő is volt, Orsolyának hívják a kislányt, akit kereszteltek. Sokszor volt már keresztelő, de a könnyeim mindig kicsordulnak ilyenkor, a Lelkésznő nagyon szépen tud beszélni ilyenkor, elmondja a szülőknek, keresztszülőknek, hogy a gyermek a jó Isten adománya, és csak ajándékba kapjuk gyermekünket egy időre, hogy nevelhessük, szerethessük, taníthassuk örömünk forrása legyen, és ő is tudjon minket alakítani, változtatni, hiszen ha belegondolunk mennyit változik egy nő az anyaság alatt, az tényleg nagyon döbbenetes. Hiszen vegyük elejétől, a legtöbb nő nehezen viseli ezt az áldásos állapotot, (hányás, szédülés, rossz közérzet) az elején, aztán pedig ahogy növekszik a baba, a többlet súly "cipelése" sem egyszerű, majd a szülés, a szoptatás, az éjszaki felkelések, a sok-sok tennivaló. Persze csodaszép dolgok ezek, de változást jelentenek az ember életében. És formálódunk az már biztos, de a legszebb feladat anyának lenni, és persze apának is. Nem akarom lebecsülni a férfiak jelentőségét ebben a nemes feladatban, hiszen nélkülük létre sem jöhetett volna az a kis emberi élet, és tudom, hogy nagyon sok férfiban több a szeretet is, mint az anyában, de én most csak az anyaság érzését próbáltam ecsetelgetni kicsit, hiszen ezt éltem át, erről vannak érzelmeim.
Tegnap kicsit diétás volt az ebédünk, csak húslevest főztem sertés húsból, és a főtt húshoz krumpli pürét készítettem paradicsommártással, és egy kis fejes salátát tejfölösen. A fiam nem szereti "annyira" a paradicsommártást, neki kedveskedtem a salátával, úgy hogy ma főznöm kell valami "normális" ebédet is a fiam szerint, tehát bepótolom a rántott húst, ami elmaradt és sütemény sem volt tegnap, mert nem találtam itthon karamell pudingport, így a süteményt is ma készítem el.
Beteg volt a fiam, nem volt iskolában csütörtökön és pénteken, még ma sem teljesen gyógyult meg, de ma már elment iskolába.
A lánykámnak ma nehéz napja lesz, írnak történelemből és angolból, és délután próbálnak a drámásokkal, ma délután még a dráma tanárnő elviszi őket egy kis "anya iskolai" látogatásra is, hogy megnézzék, ott hogyan próbálnak a drámások, mert csütörtökön versenyre mennek.
Mi ebben a kis faluban csak egy tagiskola vagyunk, de szerencsére megmaradt helyben a tanítás.
Elkezdődött az iskolában a papír és PET-palack gyűjtés, a legtöbbet gyűjtő gyerek ingyenes belépőt kap egy közeli állatparkba, szóval megindult a nyüzsgés kicsit.
Be is fejezem mára a naplómat, most hívott a barátnőm, hogy lenne egy lakás, amit ki kell takarítani. Neki egy ismerőse, és gyorsan rendbe akarja rakni, hogy tudjon ő is készülni az ünnepre! Szóval 11 körül megyek el itthonról, addig meg el kell végeznem, amit mára magamnak beterveztem, főleg a főzést.
Legyen csodaszép a napotok, történjenek jó dolgok veletek!
Üdvözlettel: Juhászné Mária
