Tovább a család bemutatkozójához
Az elmúlt hét tényleg átlagosan telt, nem történt semmi különösebb. Hónap vége van, pénztárcánk ilyenkor már igen üres, evvel együtt hangulatom is ilyenkor rossz irányba fordul. Munkalehetőség semmi, hirdetéseket nézegetném, ha volna, de ami van, az nem nekem szól. Szerettem volna tanulni, tanfolyamon, addig még itthon vagyok a gyerekeimmel. Belefért volna időmbe, nagy kedvvel indultam, hogy utána járjak. Sajnos nem lehet, világosított fel a munkaügyi központban az ügyintéző hölgy, mert GYET mellett csak heti 30 órás jöhetne szóba, ha lenne, de nincs. Meszelnem, festenem kéne, szívesen csinálnám, mindig én szoktam, de nincs hozzá anyagom, pedig már aktuális lenne, két éve csináltam. A mosógépem sem tudom megcsináltatni, marad a kézi mosás, és közben az agyalás, hogy mit, mikor és miből valósítsak meg.
Janikámék szombaton kirándulni voltak az osztállyal, nagy élményekkel tért haza, jól érezte magát. A lányok a majálisra szerettek volna kimenni, de le kellett róla mondaniuk, pénz nélkül nem megy. Mindhárman várják a szünidőt, rájuk fér már egy kis pihenés!
Üdvözlettel: Varga Jánosné