Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
E héten is végig dolgoztam, már csak két napom van, és sajnos nincsen kilátásban, hogy ezek után most a férjem kerüljön sorra a közmunkában. Már 6 hónapja lesz, hogy nincsen munkahelye, és jövedelme.
A gyerekek jól vannak, már nagyon várják az iskola végét, mert belefáradnak a megterhelő tanulásba, vizsgákba.
A kertünk szép, van benne pár dolog. Sajnos a kifagyott dolgokat még nem pótoltuk.
A tyúkok is megvannak még mind a 9-en amiket kaptunk, 3-5-tojás van naponta. A csibékkel sajnos nem dicsekedhetek már 5 db elpusztult.
A héten eső is esett, kétszer is, az nagyon jó volt a kertre, és a melegen is enyhített egy kicsit.
Az írásbeli vizsgák Mariann lányunknak hármasok lettek, úgyhogy sikerült.
Még a szóbeliket kell túlélnie, és érettségizett nő lesz, aminek nagyon fogok örülni, mert nekem és a férjemnek csak nyolc általánosunk van. Nekünk nem volt lehetőségünk tanulni.
Évi is kiköltözött már a kollégiumból, már csak pár napot jár vizsgázgatni, és neki is vége a tanulásnak.
Ez a hét kicsit nehéz volt sajnos, mindenünk kezd kifogyni az élelem terén. De már jön a jövő hét, és be tudunk vásárolni megint.
Sajnos emiatt nem volt hús a vasárnapi ebédnél, de jóízűen ettük a paprikás krumplit virslivel, és a kertből kiszedett ecetes-salátával. Hát ennyi lett volna, amit le szeretem volna írni.
Tisztelettel: Szellő Pálné Éva és családja
