Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
A hétvégi kis esti pihenés után kezdődött a hét újból. Aminek az első napjai jól indultak: suli, ovi, munka. Hét közepére sajnos ez felborult: a munkám során sajnos egy idős gondozott elhunyt. Nagyon megviselt lelkileg nagyon régóta ismertem az idős bácsit még gyerekkoromról.
Niki pedagógusnapon is részt vett az iskolában, kitűnő lesz most is, most már lezárták az összes tantárgyból. Nagyon várja már a tanévzárót és a ballagást is, hogy utána tudjon aludni sokáig, mert most már a hétvége is kevés a pihenésre Neki. Edinának újabb vizeletet kell küldeni, hogy a szervezetéből kiürült-e már a baktérium, és most fog megjönni a véreredmény másik fele is. Nagyon remélem, hogy nem találnak neki semmit.
Hétvégére maradt minden benti és kinti munkám ismét, alig érem magam utol ilyenkor, hála azért a gyerekek segítségével estére elkészülünk mindennel. Most jó, hogy háromnapos ünnep van, igaz vállaltam hétvégi ügyeletet is, ebéd kihordást is. A kertünkben nagyon szépen fejlődik az uborka, paradicsom és a karalábé is, nagyon várják már a gyerek, hogy leszedhessük, úgy mint a borsónál. Nagyon ízlett a gyerekeknek a tegnapi ebéd: karfiol leves és töltött paprika, paradicsom szósszal meg a kedvenc sütijüket készítettem el Nekik, ami tejfölös-kekszes-barackos sütemény volt. Imádják nagyon, csak ritkán tudok Nekik készíteni. Így telt el a hetünk, ami nyugodtabbnak tűnt, de még sem lett az.
Tisztelettel:
Fülöp Ildikó és gyermekei
