Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Megkezdem naplóm írását. Most nagyon rossz passzban vagyok, sok a gond mind megoldásra vár. A gyerekek jól vannak, a nagyok járnak rendszeresen ebédelni, a kicsi folyton a sarkamban van, nagy viharok vannak erre felé, azóta nagyon fél egyedül nem is akar a házban maradni. Vikimnek lett két hármasa, Virágnak egy. Kicsit bosszant, és magamat hibáztatom, hogy nem eleget foglalkoztam velük. Viki osztályfőnöke szerint felesleges magam idegesíteni 4,2 az átlaga, ami jónak mondható ötödik osztályban, sajnos van náluk négy olyan tanuló akinek nem ott lenne a helye. Nehéz a tanároknak úgy tanítani, hogy azok a gyerekek külön foglalkozást igényelnek, java részük még mindig a nevük leírásánál tart a többi gyerek csak szó szerint húzza maga után őket.
Péter dolgozik a héten, rendszerint elázva jött haza, nagyon remélem, hogy nem fázik meg, és azt hogy vasárnap itthon lesz velünk. Anyósom meglepetés szülinapja jól sikerült, örült a tortának, mi meg neki. Az öcsém sok gondot okoz, nagyon ivászatra adta a fejét. Nem tudok vele mit kezdeni, kikészíti a szüleimet teljesen. A gyermekekre ruhát kellene lassan vásárolgatni, hogy az iskolára is jusson a nyár végén, de nincs most miből. Napszám sajnos most nincs. Most mehettem volna ***********-ba a ruhagyárba, kézzel-lábbal szerettem volna, de nem tudok, a gyermekeket képtelenség egyedül hagyni minden nap. Így maradok anyaságin, amíg jár és beosztjuk valahogy, amit lehet.
Kívánok mindenkinek kellemes napokat, az Alapítványnak jó munkát, kellemesen eltöltött szabadidőt!
Üdvözlettel: Rinkóné Emese
