Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
A hetünk ismét egyhangúan telt. Reggel ötkor csörög az óra, kelünk mi felnőttek, párom készül munkába, kávét főzök neki, ételt csomagolok. Hat órakor indul. Én ilyenkor már általában nem fekszem vissza, megnézem a leveleim, álláslehetőségeket. Hét-nyolc körül kelnek a gyerekek, tévézgetnek még kicsit, lustálkodnak. A nagylányom szokott menni a boltba, így spórolok, csak azt hozza, ami fel van írva. Már nagyon ügyes, összehasonlítja az árakat, arányosítja melyik éri meg jobban, keresi az olcsóbb termékeket. Reggeliznek, én már teszem fel az ebédet, hogy a kicsi délben ehessen. A nagyok tizenegykor mennek a suliba étkezni. Főzés közben mosok, általában kétnaponta, hogy ne gyűljön össze a szennyes (mosógépem azóta sincs), takarítok. Van néhány tyúkunk, hozzájuk is napjában többször kimegyek. A nyuszijaink sajnos pusztulnak, már az ötödiket ástuk el a héten, hogy mitől? Ki tudja... Kertemben a paradicsom, paprika palánta nem fejlődik, mielőtt mi ezt a telket megvettük ez vegyszerraktár volt szerintem, (voltak erre utaló állapotok) hiába próbálkozok növényekkel, minden tönkremegy benne. Lassan kezdem feladni, nincs értelme pénzt, energiát fektetni bele. A délután a gyerekeké, akkor mehetnek szomszédolni, barátokhoz és akkor számítógépezhetnek is. Délelőtt elvárom tőlük, hogy a saját szobájukat kitakarítsák. Este hat előtt már várom, hogy mikor jön a párom, vacsorát adok neki, kicsit beszélgetünk, de van, hogy a híradó alatt már elalszik fél-egy óra hosszára, elfárad. Nyolc-kilenc körül vacsi, fürdés, TV nézés.
A héten nagylányomat elvitték magukhoz a rokonok kikapcsolódni, egy-két hétre. Sajnos ott nincsenek gyerekek, fiatalok de minden évben jól szokta magát érezni az időseknél.
Üdvözlettel:
Varga Jánosné
