Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
Sok jó dolog nem történt velünk, inkább csak feszültség és aggodalom van itthon a jövő miatt. Még mindig nem tudom, hová költözünk, pedig egy hónapunk van hátra... Márciusban menni kell akár esik, akár fúj.
Még csak költöztetőre se tudtam félretenni pénzt, annyira nincsen.
Nagyon aggódom a jövő miatt, azt gondoltam, sikerült találni valami megoldást több hónap alatt, de nem. Albérletet fizetni nem tudok, még a rezsit is nehezen, egy kis fizetésből. Most is alig maradt pénzünk a számlák befizetése után, ráadásul a gyerekek második hete betegek, gyógyszerre megy el minden forintom.
Már nagyon várjuk a támogatást, hogy egy kis jobb étel kerüljön az asztalra. Sajnos hamarosan vége, amibe szinte nem is merek belegondolni. Akkor végünk lesz. A férjem is sokat betegeskedik, nem kap állást, ami egy ördögi kör.
Az oviban a farsangra készülünk, az is mindjárt itt van, most úgy tűnik, rohan az idő. A nagy hidegnek és a közelgő hónap nem örülünk, még nehezebb lesz minden. A közlekedés, az élet. A gyerekek várják a havat, én utálom, nincs mit tenni.
Itthon is rengeteg vesződséggel jár majd a havazás, olyan sok a takarítandó területünk, előre félek tőle. Na mindegy, majdcsak megoldjuk közös erővel.
Szép hetet kívánok mindenkinek!
Tisztelettel:
Füredi Tiborné
