Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez
A gyerekek jól vannak hála Istennek, mennek újra oviba. Hosszú volt a szünet, nyaralni nem voltunk sehol, miből is mentünk volna el. Sikerült ruhákat, elég jókat turkálnom nekik, mert újat nem tudtam volna venni rájuk. Az apjuk adott 10 ezret, sok, mi? Az cipőre ment el, három párat kellett vennem fejenként, benti, udvari meg amiben járnak. Amit kaptunk, az jó lett volna az udvarra Dórinak, de kinőtte, Danira nem tudom adni, mert lányos. Már csak a tisztasági kell, de szóltam az óvónőnek, hogy azt csak később tudom bevinni. 2 db éttermi szalvéta, 4 tekercs vécépapír, 100 db papír zsebkendő, fogkrém, fogkefe, pohár, fénymásoló papír, 4 db szappan. Ezt fejenként kell megvenni. A lakás az jó, bár van csótány, irtom, ahogy tudom. Szerencsére a szomszédok csak késő este vannak itthon (és mind siketek), meg van egy házaspár, aki siketnéma. Nagyon sajnálom őket, de a gyerekek szempontjából jó, így tudnak ugrálni, szaladgálni, hangoskodni, amit nem tudtak a másik házban. Mindig csendben kellett lenni. Jól érzem magam itt, kicsit nyugodtabb vagyok. Már csak egy jó munkahely kellene. Még nem jött papírom a leszázalékolásról, ha meglesz az, 40-50 %-kal nagyobb lesz a segélyem, és azzal a papírral már el tudok állni dolgozni. Sokat imádkozok a fentiekhez, hogy segítsenek egy kicsit. Mert ez a fél év hamar el fog repülni, és akkor menni kell. Próbálok nem gondolni rá, de éjszaka mindig ez jár a fejemben.
Köszönettel:
Szakácsné Kiss Katalin
