Tisztelt Gyermekétkeztetési Alapítvány!
Bemutatkozás:
Fülöp Ildikó vagyok ***********-ről, két kiskorú lányom van. Nagyobbik 11 éves Nikolett, kisebbik 6 éves Edina. Kisebbik lányom apukájával, Ferenccel egy lakcímen lakunk, külön lakrészen és külön háztartásban van, mivel az ingatlanból egymást nem tudtuk kifizetni.
Egy kis családi házban élünk *********** külső területén. 60nm, 2,5 szoba, konyha, fürdőszoba, kis melléképületek, udvar, kert, amit még bevetni sem tudunk, mert nem telik rá.
Anyagi körülményeink sajnos nagyon rosszak, eddig a helyi önkormányzatnál szociális segélyben részesültem, de április1-től a helyi családsegítő központba helyeztek ki az idősek ápolására, gondozására. Az önkormányzat 4 hónapra biztosította nekem ezt a munkakört.
Körülbelül 32000 Ft fogok kapni. Kislányaimra kapom a családi pótlékot 40.700 Ft és a tartásdíjat havi 10000 Ft. Ebből a kis pénzből kell élnünk és mindent megoldanunk, ami olyan nehezen megy, és emiatt kerültem ilyen nehéz helyzetbe, hogy sajnos vizünket, gázunkat lekapcsolták. Bírósági úton van mind a kettő, ami bármely pillanatban végrehajtásra kerülhet.
Lakásunk nagyon sok felújításra szorult, mert nagyon rossz állapotban volt. Emiatt kellett felvennünk lakás felújítási hiteleket, meg áruvásárlási hiteleket a gyermekeim részére, hogy a lakásban meglegyenek azok a háztartási dolgok amelyekre alapvetően szükségük van. Ezeket se bírjuk fizetni, önhibánkon kívül, mert nincs rá pénzünk. Bármennyire is szeretnénk fizetni, napi szinten jönnek a felszólítók, végrehajtási papírok. A problémák tornyosulnak, olyannyira, hogy a kiutat nem látjuk. Egyszerűen nem tudok mit tenni, hiszen gyermekeim legfontosabbak az életemben és sajnos mindennapi élelmüket is alig tudom nekik megoldani. Sokszor, sok mindenre kell mondanom nekik, hogy nem, ami borzalmas, fájdalmas egy anyának, hogy ilyet kell mondani a gyerekeinek. Ráadásul nagyobbik kislányom, Niki tartós beteg, duplán Asthma-Bronchitises és laktóz érzékenysége van, ami szintén nagy probléma. Nem mindig tudom neki tartani sajnos az étrendjét teljesen.
Nagyon jó tanuló kislány (5/a) eddig még egész évben kitűnő volt. Most április 9-én megyei helyesíró versenyen vett részt. Igaz, itt nem teljesen olyan eredményt ért el, amilyet szeretett volna, de így is nagy volt az öröm, hogy képviselhette az iskoláját és osztályát. Sajnos az Ő korabeli gyerekektől sok negatív kritikát kap. Edina kislányom, Ő még óvodás, hála Istennek egészséges kisgyerek. Büszke vagyok rá is, felkérte az óvoda anyák napjára és tanévzáróra, hogy furulyatehetségét mutassa meg a többi társainak is.
Gyermekeim sok mindenre vágynak, amit teljesíteni nem tudok nekik, pedig nem nagy dolgokról van szó a nincstelenség miatt. Szeretnék jobb munkalehetőséget, jobb jövedelemmel, hogy a jövőben gyermekeimnek jobb legyenek a körülményeik, lehetőségeik.
Igaz, ezen a térségen nagyon nehéz elhelyezkedni.
Nagyon félek a lakásunk elvesztése miatt, hogy melyik pillanatban lakoltathatnak ki minket a tartozásunk miatt. Amit nem tudok fizetni, hisz ez a pici pénzünk, ami van, sajnos nem elegendő minden ételre, ruházkodásra, számlákra és a hitelek fizetésére. Azt se tudom, hogyan fogom tudni megértetni gyermekeimmel ezeket a dolgokat, hiszen ők semmiről sem tehetnek. Ha bekövetkezik, hogy mennünk kell innen, nem tudom, hogy hová és hogyan. Borzalmas ez a helyzet, amibe kerültem. Sokszor a fájdalomtól a sírás kap el, amit időnként visszafolytok, gyermekeim miatt, hogy nekik ne legyen fájdalmuk, hogy édesanyjuk így ne lássák. Keserű, szomorú az eddigi mi kis életünk. Nem tudom, hogy meddig tart ez az állapot. Amikor megkaptam az Önök első levelét, el sem hittem az egészet, hogy rajtunk segíteni tud valaki-valakik. Többszöri átolvasás után ébredtem arra rá, hogy valójában igaz, amit olvasok a sírás kapott el a nagy örömtől, hogy a gyermekeim több élelemhez juthatnak hozzá nap, mint nap. Szavakba önteni és leírni sem nagyon tudom ezt a nagy örömöt, ami belülről fakad, hogy vannak még segítő emberek, akik támogatnak minket.
Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik támogatnak, segítenek rajtunk. Hálás vagyok Önöknek, hogy mi is részt vehetünk ebben a programban.
És nagyon nagy segítséget nyújtanak gyermekeinknek az étkezésükhöz, hogy minden napra meg legyen nekik is a napi ennivalójuk.
Köszönetet szeretnénk mondani azoknak a dolgozóknak, is, akik fogadták első levelemet, átlátják családi helyzetemet, ami nagyon szomorú és kilátástalan.
Naplóimat mindig küldeni fogom önöknek hetente pontosan.
Gyermekeim nevében is köszönöm, hogy segíteni tudnak és támogatják Őket, és jobb-több ételhez juthatnak hozzá.
Köszönöm Önöknek mindezt – e levelem elolvasásához türelmüket, megértésüket, segítségüket.
Tisztelettel:
Fülöp Ildikó
