Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sokat dolgozunk, szinte semmire nem jut idő! Még mindig nem festettünk ki teljesen, és még a tüzelőt is be kell hozni az erdőről!

Az iskola jól megy a gyermekeknek, Dórikám már első héten szerzett kis ötöst, és nem régen egy négyest. Móni történelemből négyest, Petike szintén ötöst hozott haza.

Nagyon örülök, hogy a gyermekeim ilyen szépen tanulnak, és meg is dicsérem őket érte.

Nelli lányom tanul, és hol oktatáson van hol pedig gyakorlaton. Közben szomorú is vagyok, mert október 31-ével vége a munkának, és utána nem tudom mi lesz.

Gyermekeimnek nagyon lassan tudom a heti kicsi fizetésből megvásárolni ruhaneműt, lábbelit mert a családi kevés a számlákra, és a heti fizetésből meg a számlákat kell rendezni. 

De mit tegyünk, ez van?!

Üdvözlettel:

A Révész család

Napló 2012.08.27.–09.02.

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A héten már hála Istennek nem volt olyan meleg. Így a kertet próbáltam megmenteni, ami még elrakható télire. Bizony a meleg mindent tarolt, paprika nagyon silány, azt venni kell, a paradicsom elég szép, így még főztem be lecsót. Az uborka már fogy, amit elraktam, van úgy, hogy Bence egy fél üveggel is megeszik egyszerre, főleg krumplihoz, imádja. De jó legalább az a kis vitamin. Azért akarok minél több lecsót berakni, hogy legalább az is legyen. A héten nem érzem jól magam, fáj igen a hátam és a vesém, de így is megyek, mert kell a pénz. Hétfőn megkezdődik a suli és még szinte semmi sincsen Bencének. Most hétvégén meg kell venni a bérletet, és táska is kellene. De már a cipője is elég rossz, most ragasztgatom, hogy kitartson, míg nem tudok újat venni. És még nincs elég gond, még a mosogatóm is szétesett, igaz, már tíz éves volt, de attól még bírhatta volna. Most megrestauráltuk Bencével, csináltunk alá egy fakeretet, így talán csak bírja valameddig. De jön a hideg és már a tüzelőről is gondoskodni kellene. Mert bizony lassan be kell gyújtani, hiszen ma reggel is 6 fok volt. Szóval nehéz ez az élet. Eltelt a nyár és nem tudtam eladni a házat. Nincs is rá vevő, és ha lenne is, túl keveset kínál, mert a mai világban kinek van pénze. Nem tudom, mi lesz. Most még fizetem a házrészletet. Még tudom, egyik hónapban a villany, a másik hónapban a ház, így még valahogy fenntartom. De nem tudom, mit hoz a jövő. Az idén igen sokat gyengültem, de nem is csodálkozom, mikor egy hete csak krumplit viszek enni is a munkába. Hol törötten, hol paprikásan, hol pirítva. Mindig akkor eszek, amikor a többi nem látja, nehogy megszóljanak érte. Ilyenkor igen kevés már az ennivaló, kihúzom a hűtőt is, hogy ne fogyasszon. Amit veszek itt helyben a boltban, azt és annyit, amit ki tudok fizetni. És azt is Bencének, hogy egyen valamit. Szomorú, hogy itt tart ez a világ, hogy dolgozik az ember és éhezik. Mert ha nem fizetjük ki a villanyt, akkor bizony kikapcsolják. És elég rossz sötétben, áram nélkül. És akkor még hol van a visszakapcsolás, sose tudnám többé visszafizetni és visszaköttetni. Ezért kell vigyázni, hogy az ki legyen fizetve, ha csúszik, akkor is. Mert most is csúszok vele egy hónapot, de még így is csak felszólítást küldenek.

Minden jót, jó egészséget, jó munkát!

Szécsiné Fehér Erika és Bence

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elkezdődött az Iskola, becsengettek. Detti első napja, egyben az évnyitó is jól zajlott.
Az ünnepségen, mint elsős verset is mondott, nagyon büszke volt magára, és én is Rá.
Még egyelőre eltéved a rengeteg füzet, könyvek, zsákok sokaságában.
Ma már négy óráig lesznek, tegnap csak délig voltak, feltüzelve és tettre készen jött haza.
Máris megfigyelhető rajta a magabiztosság és a naggyá válás, amit már úgy várt.
Remélem a kezdeti hév sokáig kitart!
Rékának és Janikának is hiányzott már az Iskola, és a barátok.
Mivel egy Iskolában vannak, így rá tudnak nézni Dettire, a szünetekben.
Nagyon izgatott vagyok én is, úgy akarom, szeretném, hogy pozitívumként élje meg az első évet. A játszótérre nem mer menni, mert nagyon hevesek a gyerekek, nála meg túlzásban is ki van fejlődve a veszélyérzet.
Érzi, hogy balesetveszélyes, így odamenni. Igaz, nem alaptalanul, mert volt is már egy-két láb és kéztörés.
Máris nagyon várom, hogy négy legyen.
Üdvözlettel:

Lencsésné Tamara

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

2012. 08. 24. péntek

Reggel 5-kor keltem, csináltam reggelit a gyerekeknek, fél hatkor keltettem anyát. Aztán én elmentem dolgozni, 2-ig voltam. A gyerekek ugráltak a nyakamba, dicsekedtek, hogy megvannak az iskolai dolgok, könyvek, füzetek, írószerek. Neki is álltak anyával becsomagolni, olyan lázban voltak, iskola meg minden. Bettina is megy most iskolába, lelkes, de nem tudom, milyen tanuló lesz. Mindenesetre az oviban ügyes volt. Most már, hogy kezdődik az iskola, időben fekszenek, és reggelente korán kelnek.

2012. 08. 25. szombat

Reggel 5-kor keltem, mert még fel kell húznom a kéményt. A gyerekek szobájában nincs, és hamarosan már be kell gyújtani. 8 óra felé jöttek a gyerekek, hogy apa, gyere, igyál kávét. Egész nap segítettek, még a legkisebb is. Délben ebédeltünk, majd egy picit pihentünk a kis szobában. Aztán én folytattam a kéményhúzást. Anya és a gyerekek nekiálltak a vacsorának és föltették a fürdővizet. 8-kor vacsiztunk, majd lefürödtünk. Ez nálunk így megy minden nap.

2012. 08. 26. vasárnap

Reggel kezdődött minden elölről, húztam a kéményt, talán ma már készen is lesz. A reggeli után a gyerekek elmentek szilvát szedni. Anya főzött, mosott, aztán takarított. Két nagy szatyor szilvát szedtek. Kimagoztuk, aztán betettük a fagyasztóba. 4-kor cukrot mértünk Máténak. Sokat kellett mozognia. Lédával elmentek kerékpározni. Bettina a számítógépnél ült, Evelin és Írisz fürödtek, anya meg segített nekem a kéménynél. Este 7-re elkészült a kémény. Vacsiztunk, majd fürödtünk s lefeküdtünk.

2012. 08. 27. hétfő

Reggel ötkor keltünk anyával, aztán én elmentem dolgozni, anya meg ment az orvoshoz meg a boltba. 6-kor én már dolgoztam, 2-re értem haza. Megcsináltam a ház körüli teendőimet, aztán nekiálltam vacsorát készíteni. A gyerekek gépeztek, Léda és Máté a játszótéren voltak, 4-re kellett hazajönniük. Jöttek is időben. Ettünk, majd eldőltünk egy kicsit. Fél 7-kor tettem fel fürdővizet, majd anya lekészítette a vacsorát. 8-kor bújtunk ágyba. 10-kor még cukrot kellett mérni Máténak.

2012. 08. 28. kedd

Reggel 5-kor keltem Írisz lányommal együtt. Nyűgös volt. Alig tudtam elmenni tőle dolgozni. Nem akart elengedni, úgy kellett megszöknöm tőle. Nagyon apás. De mondjuk én nem is igen bánom, szeretem, ha rajtam lógnak a gyerekek. 2-re értem haza, Írisz most is nyűgös volt. Egész nap dédelgetni kellett. 7-kor megvacsiztunk, s elmentünk velük sétálni. 9-re értünk haza, gyors fürdés, és be az ágyba. 10-kor megmértük Máté cukrát, s aludtunk.

2012. 08. 29. szerda

Reggel 5-kor keltem, elszaladtam a boltba. Vettem kenyeret, joghurtot, tejet, aztán siettem haza. Írisz már fönt volt. Persze mindenkit fölkeltett. Hisztizett: apa, apa hol van? és míg meg nem látott, nem is akart megnyugodni. Na gyere ide apához, öleltem magamhoz, s meg is nyugodott. Pár perc múlva már jött is értem a kocsi. 2-re értem haza. Írisz és a többi gyerek már a kapuban vártak. 7-kor fürödtünk, vacsiztunk s lefeküdtünk.

2012. 08. 30. csütörtök

Reggel 5-kor keltem, megcsináltam a reggelit, aztán keltettem anyát, megbeszéltük az ebédet. Aztán megpuszilgattam a gyerekeket s elmentem dolgozni. 2-re értem haza, kajáltam, aztán leszedtem egy csomó paradicsomot a gyerekekkel. 4-kor megmértük Máté cukrát. Evett, aztán Lédával elmentek kerékpározni. A többi gyerekkel meg én játszottam, míg anya elkészítette a vacsorát. 7-kor vacsiztunk, aztán lefürödtünk, s elmentünk egy kicsit sétálni, jól el is fáradtak a gyerekek. Hamar ágyba is bújtunk, s el is aludtak a gyerekek. 10-kor még megmértük Máté cukrát, s elaludtunk.

Bezeli Mária                                  Miskó László

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Peti fiammal megjártuk az ügyeletet, ami sajnos nem itt van, de legalább rendbe jött, mert szegénykém befulladt. Én ismét dolgozom, az előző helyemre visszavettek, és most a férjem mellet dogozom. Most is nagyon fáradt vagyok, tegnap a betonkeverővel dolgoztam és, mint ma is, beton lapokat raktam le egyik munkatársammal

De nagyon dicsérnek, mert én burkolok, és nagyon ügyesen. Nő létemre 22 kg os betonlappal dolgozom. De ez is én vagyok.

Kedden festettük a konyhát, szép lett.

Nagyon sok a munka, még a kertben vár a betakarítás, és nem sokára iskola, de szinte még semmit sem tudtunk megvásárolni.

Tisztelettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

2012. 07. 27. péntek

Reggel 5-kor keltem, kávéztam anyával, aztán anya reggelit csinált, én meg mentem dolgozni. 2-re értem haza. Nekiálltam játszani a gyerekekkel, birkóztunk, ugráltak a nyakamba, aztán hintáztunk. Majd 4-kor jól lefürödtünk. Jó meleg volt. Megvacsoráztunk s aludtunk. 10-kor megmértük Máté cukrát, aztán én is elaludtam.

2012. 07. 28. szombat

Reggel 7-kor keltünk anyával. Reggelit csináltunk, majd megbeszéltük az ebédet és a nagy bevásárlást, közben keltek föl a gyerekek, tévéztek, reggeliztek. Mi meg tettük a dolgunkat. Anya főzött, én meg falaztam Máté szobáját. Úgy elszaladt az idő, észre se vettem. Léda lányom mondta, hogy apu, vacsora, aztán fürödtünk.

2012. 07. 29. vasárnap

Vasárnap elmentünk sétálni az erdőbe. Virágot szedtek a lányok, hol nekem, hol az anyjuknak. Szép, apa? kérdezte Léda, Írisz meg ismételgette a többieket. 4-re értünk haza. Gyorsan tettem fel fürdővizet. Vacsoráztunk közben, majd játszottunk a gyerekekkel, sorban el is aludtak. 10-kor még cukormérés, aztán alvás.

2012. 07. 30. hétfő

Reggel nem kellett dolgoznom. De ugyanúgy keltem, a szokás hatalma. Csináltam reggelit, aztán anya is kelt, s vele a gyerekek is. Fél egykor ebédeltünk, majd kis tévénézés a gyerekekkel este 7-ig. Vacsora a tévé előtt. Fürödtünk s lefeküdtünk. Írisz a hasamon aludt el. Persze én is elaludtam.

2012. 07. 31. kedd

Reggel 5-kor keltem, ittam egy kávét anyával, aztán mentem dolgozni. 2-ig dolgozom. Otthon már vártak a gyerekek, ugráltak a nyakamba. Csinálsz ezt vagy azt, kérdezgették, és adták sorban a puszikat. Főleg Írisz, ő nagyon apás. 7-kor vacsiztunk, s bújtunk az ágyba. 10-kor mértünk még cukrot, aztán alvás.

2012. 08. 01. szerda

Reggel 5-kor keltem anyával, mert nem volt időm reggelit csinálni, 6-kor már dolgozom, 2-re érek haza. Ebédre a két nagyobbik lány tálalt. Aztán anya nekiállt a vacsorának, én meg kőműveskedtem. 4-kor mértük Máté cukrát, evett. Majd vacsiztunk, fürödtünk, néztük a tévét, közben el is aludtak sorban a gyerekek. Olyan jó végignézni őket.

2012. 08. 02. csütörtök

Reggel 6-kor keltem, mivel Írisz is fent volt már, anyát is keltenem kellett, ő csinált reggelit. Közben keltek a többiek is, így meg tudtuk beszélni, mi is legyen a vacsora. Az ebédet az óvodából hordjuk éthordóban. 2-kor már otthon is voltam a munkából, sokat kell kapálni. Vacsoráztunk, aztán jól lefürödtünk s bebújtunk az ágyba. Íriszt 10-kor vittem ki sétálni. Ő így alszik el.

Bezeli Mária                                       Miskó László

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A napokig tartó hőség után, jól esik mindenkinek ez az enyhe időjárás. Beleértve a kertet is. Már a kukorica szára tiszta sárga volt, most talán az eső után helyre jön. A lakás is egy kicsit visszahűlt, és a gyerekek is nyugodtabban alszanak. Ők szerencsére jól vannak. A párom viszont ma megy orvoshoz, a keze miatt, mert a bal keze fele akkora mint a jobb. Az orvos szerint izomsorvadása van. És ha tényleg az van neki, akkor hol fog magának munkát találni, ha nem kapja meg a nyugdíjat újra? Arra se méltatta a nyugdíj igazgatóság, hogy válaszoljanak a levelére még, pedig már lassan egy hónapja, hogy beadta a fellebbezést. Alíz már nagyon unatkozik itthon nincs kivel játszania. Egész nap írogat, meg rajzol. A nyomtatott betűket nagyon szépen le tudja írni az írottat viszont nem igazán akarja gyakorolni. De hát az iskolában más választása nem lesz. Már lassan el kell kezdeni a bevásárlást oda is, de nem tudom, hogy hogyan fogjuk megoldani. Hiába is agyalok, semmi megoldást nem tudok kitalálni. És szerintem nagyon sokan vannak ilyen helyzetben! Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Szombaton reggel 7-kor kimentünk a szabad strandra, úszkáltak a gyerekek, nagyon jól érezték magukat, igaz csak 9.30-ig maradtunk, de így is jó volt.
A kis veteményesnek annyi, ez az erős nap 2-3 nap alatt kivégezte az uborkát, paprikát és hát igazából mindent.
Nagyon sajnálom, nem csak a sok munka, kapálás, de a nem kicsit megnövekedett vízszámla miatt is.
Jobban átgondolva ennyi ráfordításból már teli lehetne a fagyasztóm, de nincs, így gondolkozunk, hogy megéri-e és jövőre csináljunk-e.
Szerencsénkre nálunk nem volt jégeső, sem zivatar, csak a meleg kínoz bennünket.
Már reggel úgy kelnek a gyerekek, hogy szia, úgy unatkozok, nem sok mindent tudunk csinálni.
Ma voltunk megint Májfunkciót nézetni Janikával, majd holnap tudjuk meg az eredményt  reméljük kicsit ment lefelé. Most nem volt ájulás sem.
Apuka dolgozik, szerencsére van munka, így majdnem minden számlát ki tudtunk fizetni, de az is igaz, hogy nem maradt semmi.
Enyém a lakáshitel Övé a rezsi, aztán marad a pislogás. Megszoktuk, hogy szerényen élünk, de nem mintha nem szeretnék néha egy-egy ruhadarabot venni. Mert 1-2 pólóban járok állandóan, és egy–téli, és egy-nyári nadrágom van. Néha már úgy szégyellem magam, hogy mindig ugyan az van rajtam.
Most már hárman indulnak iskolába, nem tudom miből, és hogyan lesz meg minden, a kezdéshez...
Talán ezzel még ráérek, de nem sokáig itt nincs beiskoláztatási támogatás, és a könyveket is ki kell fizetni, de miből?!
Üdvözlettel:

Lencsés család

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A nyári táborban töltött időt élvezték a gyerekek. Tartottak nekik kézműves foglalkozást, hozták haza a maguk által készített kerámia díszeket. Kint voltak a réten, ahol vetélkedőket tartottak nekik. A legnagyobb élmény mégis a mozi volt, egyik napon elvitték őket egy közeli városba sétálni és filmezni. Az én gyerkőceim most voltak először, és nagyon-nagyon élvezték. Bárcsak mi is vihetnénk őket. Pénteken tábortűzzel és szalonnasütéssel zárták a hetet. Tarthatnák hosszabb ideig ezt a fajta tábort, mert már a héten nagyon unatkoznak, nem nagyon találják fel magukat. Egyetlen szórakozásuk a családi medence, de mivel nagyon meleg van, csak délután tudnak benne pancsolni.
Nagyon szegényes héten vagyunk túl, hitelbe vásárolok már egy hete, adósságom nem kevés. A fagyasztóm, szekrényem teljesen kiürült. A boltból csak a legfontosabbakat hozom, hogy spóroljak, mert itt mindennek még inkább megkérik az árát. Idegileg teljesen felőröl bennünket a napi megélhetési problémák, pláne ha a közeledő beiskolázásra gondolunk, márpedig nagyon sokat agyalunk rajta. Párom amúgy is feszültebb most, egész nap a kánikulában lapátol, nagyon sajnálom, és amiben tudok kedvezek is neki.
Hajnalban járok a kis kertembe kapálni, szépen fejlődik minden, igaz locsolni kell. Pár szem paradicsomot már hoztam be, gyerekek nagy örömére. De, hogy érjen rendesen, arra még várni kell. A leveshez való zöldséget már csak onnan szedem.
Köszönjük a támogatóknak és az Alapítványnak a segítséget!
Üdvözlettel:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Utolsó napokat járják a gyerekek az iskolában, örülnek neki nagyon, számolják a vakáció betűit. Már én is várom, mert Mesi egyedül délelőttönként nagyon unatkozik, nincs gyerektársasága. Délután viszont nagyon elvan, megy a Edinával mindenfelé, olyan jó, hogy már nem olyan pici, nagyon anyás volt kicsinek. Viszik sétálni, bicajozni, a meggy-szeder szedés az egyik kedvenc elfoglaltságuk mostanában.
Janika holnap megy kirándulni az osztályával, remélem szép időt fognak ki, és jól érzik majd magukat.  
Nálunk felnőtteknél változatlanul telnek a hétköznapok. Párom dolgozik, én itthon. Csinálom a kiskertünket, teletettem palántával, hogy a gyerekek ehessék a paradicsomot, mert nagyon szeretik.
A hétvégére meghívást kaptunk férjem keresztfiának ballagására. Sajnos elég messze laknak, így nagy döntés előtt állunk menjünk-e, természetesen most is az anyagi lehetőségeinket kell mérlegelni. Évek óta ki sem tettük a lábunkat a faluból együtt, ez egy jó lehetőség lenne egy kis kirándulásra.
Üdvözletem küldöm a naplóm olvasóinak:

Varga Jánosné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Elég kacifántos hetünk volt, már rettenetesen fájnak a kezeim, nem csak éjszaka, hanem nappal is. Évek óta szedem a gyógyszert rá, de nem csinál semmit, nem javul most már a bal kezem is zsibbad, és fáj, a jobb miatt alig tudok aludni valamit. Voltam orvosnál, már szinte könyörögtem, hogy csináljunk valamit, mindent elmondtam neki (Ortopédia, fizikoterápia)
Csinált, is azt mondta mennyek a Pszichiátriára, mert az ér- szűkület miatt nem fájhat ilyen extrém módon, szerinte kimerült vagyok csak.
Tehát nem foglalkozott velem, és nem ad kezelést sem, magyarul hü.....-nek nézett…
Nagyon megbántott, mert ha Ő is évek óta nem aludta volna ki magát, meg nézném, hogy állna helyt nappal. Már utálom ha jön az este, mert nekem csak az ágyon ülést, és a fájdalmat jelenti. Minden esetre nem megyek hozzá! Na ezt el kellett mondanom, bocsánat.
Amúgy a kert szépül, már a második csapat retket ültettem, a borsó kb. egy hét múlva szedhető lesz, a gyerekek is segítenek gazolni és locsolni, már várják a borsó pörit nokedlivel és salátával. A gyerekek már várják a nyári szünetet, én meg félek tőle, mert mit csinálunk a négy fal között egész nap, és minden nap főtt étel kell.
Nehéz lesz Janika műtéte, csúszik, várólista. Detti nagyon okos, kis cserfes, be sem áll a szája, olyan jó hisz nemrég még egyáltalán nem kommunikált, sokan nem értik mit mond, de én igen. Néha jobb is, hogy nem értik, mert nagyon őszinte, és jobb, hogy nem értette más. Réka jól van, csendes, dacos, nehezen érti, miért más a mi családunk.
Mert mi nem mehetünk (a két beteg gyermek miatt), mert mi nem engedhetjük meg magunknak (nincs rá pénz) és sorolhatnám, de minek hisz lassan, de biztosan mindenki érezni és érteni fogja, hogy egyre nehezebb szerényen, de mégis  méltósággal talpon maradni, élni az életet mosollyal az arcodon. Tűrni, hogy porig aláznak, mert nem mindig jó, ha hangot adunk a véleményünknek ez biztos. Mert én csak egy porszem vagyok, nem tiltakozok, oda sodor a szél ahová akar!
Tisztelettel:

Lencsésné Tamara és családja

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Sajnos már három hete, hogy megcsípett a vörös hangya a közmunkán. Az orvoshoz két hétre rá mentem el, de a csípés nagyon nehezen akar gyógyulni, és az a rossz, hogy nagyon viszket. Nagyon sokat kell sajnos pihennem, lázasan, mert a láz nagyon legyengített. Az is rossz, hogy a munkahelyemen nagyon rosszul fizetnek, ezért nem mindig tudom kifizetni a gyógyszeremet.

Tisztelettel:

Bede Mónika

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A múlt héten átment a gyerekeken a hányás-hasmenés (ahogy írtam az előző levelemben). Szombaton elkapta a legnagyobb fiunk is. Így nem tudtunk elmenni semerre, hiába volt jó idő! Sokat voltunk az udvaron. Nagyon szeretnek a kicsik homokozni, aszfaltra rajzolni. Elő kell szednünk a bicikliket, mert azért nyaggatnak minket, hogy biciklizni szeretnének. A legkisebb gyermekünk kezdi elhagyni a pelust. Jó lenne már, ha arra nem kéne költeni… Mégegyszer köszönjük a segítséget!

Tisztelettel:

Rácz Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A középső fiunk visszaszámolt a múlt héten. Alig várta, hogy elteljen a hét. Most kedden mentek kirándulni. A bölcsiben szóltak pénteken, hogy figyeljük Ábelt, mert két gyereket haza kellett küldeniük hányás-hasmenés miatt. Mondanom sem kell, elkapta és megfertőzte az ovis fiunkat, így Ákos nem ment kirándulni. Kaptunk egy levelet a gázszolgáltatótól. Jogi eljárás indítása címmel. Március óta nem bírom befizetni a számlákat, egyszerűen nem tudok mit tenni,.egy jövedelemből nem megy. Nem tudok segítséget kérni senkitől. Kérem, ha valaki tud valami egyesületet, vagy bármi más megoldást, jelezze nekem.

Köszönettel:

Rácz Istvánné

Tovább a család bemutatkozójához| Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ismét eltelt egy újabb hét, és sajnos még mindig beteg vagyok. Nem tudom már, hogy mi a bajom, de sürgős kivizsgálásokra lesz szükségem. Voltam urológián, ahol az orvos kért vizeletvizsgálatot, amiből kiderült, hogy négykeresztes genny van a vizeletemben. Most ismét újfajta gyógyszert kell szednem. Remélem, ettől végre helyrejön a vesém, és nem lesz utána probléma. Enni sem birok semmit már napok óta, és csak fogyok lefelé. Kedden volt az anyák napi műsor az óvodában, a gyerekek nagyon ügyesek, és aranyosak voltak. Könnyeket csaltak minden édesanya szemébe. Emmát is viszem jövőhetén bőrgyógyászatra, mert tele van a teste kiütéssel. Pedig semmi újat nem evett, és nagyon viszket neki. Hétvégén be lett ültetve a másik kert is, mert a szomszédtól megkaptuk, hogy gondozzuk. A palánták is ki lettek ültetve, most már csak a szerencsében és a jó időben bízunk, hogy lesz értelme ennek a sok munkának.

Tisztelettel:

Pásztor Józsefné és családja

A 2012.04.30. és a 2012.05.06. közötti időszak:

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten a férjem délelőttös volt.

Ezen a héten jó idő volt, így elkezdtem palántázni. Mivel délutánonként mindegyikünk itthon volt, ezért a ház körüli munkáknak is nekiláttunk.

A fiúk a héten is suliban voltak.

Pénteken elmentem az egyik ismerősömnek segíteni festeni. Szombaton meglátogattuk a lányomékat, mivel ők nem tudtak átjönni, mert sok volt a kerti munkájuk, és így segítettünk neki egy kicsit és az unokámmal is lehettem egy kicsit.

Vasárnap itthon voltunk és a kisebbik fiamnak segítettünk tanulni, vagyis matekozni.