Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten igencsak megvagyunk már szorulva.

A férjem nem tudott metszeni menni, és én sem, én ugyanis megsérültem. Megsértettem a mellem felett az idegeket és izmokat.

Könyörögve kellet kölcsön kérnem a második szomszédtól, hogy legalább kenyér legyen az asztalra.

A mosógépem még mindig nem, jó nem volt még pénzem ékszíj cserére, így kézzel mosok még mindig.

Móni lányom sem tud mit magával vinni enni, és pénzt sem tudok neki adni, hogy vegyen magának ennivalót.

Így tehát ahogy reggel elmegy hat órakor, és este fél hétig, míg haza nem ér, éhen van… 

Az osztálytársai sajnálják meg, és kínálgatják. Ennek ellenére négyes átlaga és szorgalma van.

Tisztelettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten rázódunk vissza a mindennapokba az ünnepek után. 

Voltunk bevásárolni, megvettük a szükséges dolgokat.

Móni lányom itthon van, mert beteg. Nemrég ünnepeltük a szülinapját, 15 éves lett.

Most indult szezonmunka: fametszés, oda járunk most férjemmel. Próbálunk némi pénz keresni. 

A két kisebbik gyerek nagyon szeret rosszalkodni, és hócsatákat vívni. Remélem nem betegednek meg.

Köszönjük, hogy lehetővé tették az ünnepek megvalósulását nálunk!

Köszönettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét is eltelt, nagyon hosszú volt, de úgy néz ki, a január még hosszabb lesz, főleg anyagi szempontból.

Sajnos férjemnek eltört a szemüvege itthon, fapakolás közben. Most egyelőre sikerült neki összerakni egy másikat, de sajnos majd biztosan lesz kiadásunk emiatt, ha másikat kell venni. 

Nekem is nagyon rossz a szemem, és nagyon szédülök.

Elkezdődött az iskola, most nagyon nehéz a családnak visszatérni a régi kerékvágásba.

Hála az égnek, mindenki jól van, kisebb dolgoktól eltekintve, de reméljük ez az év jobb lesz a tavalyinál. 

Optimistaként kell megélünk a napokat, mert másképpen végünk van!

Nagyon boldog új évet kíván mindenkinek a Révész család!

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon nehéz a családnak mivel még az ünnepek előtt pár nappal az erdőn voltunk tüzelőt szedni.

17-én voltunk a családdal vásárolni, hogy az ünnepekre legyen mit főzni és sütni.

A férjem metszeni járt az ünnepek előtt, így abból lett egy kis pénzünk.

Kis ajándékra is tellett, kaptak a gyerekek kesztyűt, papucsokat, zoknit, a kicsi harisnyát, szóval ilyen dolgokat.

Én és a férjem semmit, mert örültünk annak is, hogy valamivel meg tudtuk a gyerekeket lepni.

Voltak nálunk a betlehemesek is, nagyon tetszett a családnak a játék.

Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ezen a héten voltunk vásárolni az Auchanban, vettük karácsonyra a sütéshez és főzéshez valót.

A gyerekek már nagyon várják. Elég szegény lesz a Jézuska de, ennek ellenére biztos örülni fognak neki.

Legjobban a süteményeket várják, és a fiam a töltött káposztát. Ő nagyon húsimádó, csak sajnos ritkán jut az asztalra. Az Alapítvány nélkül még ennyink sem lenne!

Az iskolákban lassan eljön a szünet, és kicsit ideges vagyok, hogy mit fogok az asztalra tenni. Eddig az iskolában ettek a gyerekek, és ez meg könnyítette a dolgom. Némileg kevesebb élelem fogyott, mivel a nap nagy részét ott töltik. 

Hálásan köszönjük a segítséget! És kellemes, boldog ünnepeket kívánunk mindenkinek! 

Köszönettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon nehéz volt ez a hónap, üres a hűtő, üres a szekrény!

A gyerekek jól vannak, most éppen iskolaszünet van, és pontosan ezért is nagyon nehezen mennek a napok, mivel nagyon sokat ennének! De nem is csoda, mivel növésben vannak.

Én még mindig meg vagyok fázva, és nagyon nehezen kecmergek ki belőle.

A gyerekek már azt várják, hogy mikor fog esni a hó, mert akkor már közel a karácsony. Szinte számolják visszafelé a napokat, főleg Dórika, és Petike. Én pedig azt mondom, bárcsak ilyen jó idő lenne, mert akkor nem lennék gondba a tüzelővel.

A karácsonyunk pedig nagyon szegény lesz!

Tisztelettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A hét végén búcsú volt a faluban, de nem foglalkoztunk vele. Móni lányomnak és nekem jutott eszembe, hogy ünnep van, és ez vasárnap reggel volt.
Nem mentünk sehová, mert nem akartunk költekezni a sátrak alatt fölöslegesen, mivel már évek óta nem is foglalkozunk a dologgal. Végül is olyan, mint egy sima vasárnap, mikor sütök és főzök a családnak.
Főztem sertés húslevest, rántott húst, és mellé krumplipürét. Móni lányom dagasztott, így sütöttünk csokis fánkot, és kalácsot. Délután sziesztázott a család, este pedig kint pihentünk, és beszélgettünk az erkélyen.
Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Lassan megszokom, hogy gyermekeim ismét iskolában vannak, és csak délután jönnek haza sorban. Délelőtt nem is főzöm, csak délutánra. Móni lányomnak sikerült egy másik iskolát találnom, és hála Istennek, nagyon jól érzi magát mind az új iskolában, mind az új osztály társaival is.
Igaz, nagyon sokat kell utaznia itthonról is és bent a városban is, de hát ez van, ezt kell szeretni, mert iskolába járni kell!
Majd meglátjuk, hogyan állunk majd anyagilag, és akkor télére kollégista lesz.
Nagylányom barátjának hosszú idő után sikerült munkába elhelyezkedni, és reméljük jobb lesz most már a sorsuk. Peti fiam nagyon jól kezdte az évet a suliban, már első héten hét darab ötöst kapott Magyarból és Angolból. Nagyon megdicsértem érte, mondtam Neki csak így tovább, nagyon ügyes vagy!
Dóri lányom is ügyes, csak vele még sokat kell foglalkozni, verseket tanulni, stb..

Én vagyok magamnak a gondjaimmal, és az apró örömökkel, mit gyermekeim szereznek nekem.

Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Örömmel kezdődött a hét. Lányom és a barátja hazalátogattak, így legalább a család együtt van, és örülhetünk. Nekem legalább is nagy öröm! Bementünk eléjük *******-ra  a pályaudvarra várni Őket! Utána pedig elmentünk vásárolni egy pár dolgot az iskolába a gyerekeknek. Móni lányom nem lesz kollégista, mert étkezéssel együtt nagyon sokat kellene fizetnem az iskolába, és ezt egyenlőre nem tudjuk fizetni.
Nagyon sajnáljuk, hogy a nyári szünet elrepült, és mi nem tudtunk sehová nyaralni menni, még csak egy napos strandra sem jutottunk el. Nagy gondunk, hogy tüzelőnk még mindig nincsen. Az iskola felszerelés nagy részét is még majd szeptember elején vesszük.
A kertből már a krumplit kiástuk, nem sok lett belőle de szegény embernek kevés is jól jön, és annak is örülünk.
Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Ez a hét is eltelt! Bográcsozott a család, hála az égnek sütöttünk, főztünk az Alapítványi pénzből.
Készültünk a faluba, hogy lesz olyasmi, hogy autótalálkozó és meglepetés, ha odamegyünk a helyszínre, de nem történt semmi. Férjem a fiammal egésznap estig jártak, hogy kezdődik-e valami, erre semmi. Szerintünk ez volt a meglepi, szomorú nemde?!
El voltunk a munkaügyön jelentkezni. Most már én is bérpótló támogatáson leszek.
Dóri nagyon örült a tortának, amit sütöttünk Neki Mónival. A tűzijátékot a tévében néztük.
Szomorúak vagyunk, mert az iskola itt van nemsokára, és még sehol nem tartunk. De tüzelőt sem tudunk venni.
Van még sok minden, csak leírni is hosszú!

Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Szomorúan telt a hétvége! Pénteken este tudtam meg nagylányomtól, Nellitől, hogy be kellett vinni a sürgősségire, mert nagyon begörcsölt, és kiderült, hogy ökölnyi nagyságú cisztája van.
19 éves lesz a gyerek decemberben. Teljesen kivagyok, és öntöm bele a lelket, hogy ne féljen! Közben én zokogom magamban, és sem éjjelem sem nappalom nincs a félelemtől!
El voltunk bevásároltunk az Alapítványi pénzből, de nem vagyok boldog, mert mindig jön valami rossz dolog.
Itt az iskolakezdés mindjárt, és sehol nem tartok a bevásárlással.
Nemsokára vége a nyári szünetnek is, de sajnos még **********-ba sem jutottunk el pedig a gyerekek annyira készültek!
A házat sem tudtuk kifesteni, és jövő hónap már szeptember, és akkor még rosszabb lesz a helyzetünk, mivel Iskola lesz már.
De sajnos ez van, mennék innen már el annyira, hogy az már nem emberi, mert itt sosem lesz normális életünk!
Hát sajnos ez van, de remélem másoknak legalább jobb!

Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon rossz volt ez a hét, mivel unokatesómék is elköltöztek, mert annyira kilátástalan a helyzet nálunk a faluban.
Nekünk is nagyon rossz a helyzetünk, és sosem írtam meg, de három éve nincs áram a saját otthonunkban, és most már a nedvességtől is dőlnek ki a falak, mivel sajnos talajvizes helyre épült. Így elhunyt szüleim lakásában élünk kiszolgáltatott helyzetben, mivel testvéreim nem mondanak le a javamra, és azt sem tudom, meddig lehetünk itt.
Nagyon rossz helyzetben vagyunk, nagyon sajnálom a gyermekeimet, mivel nem stabil az otthonunk.
Jön az Iskolakezdés, és nem tudom miből indítom a gyermekeim iskolába. Kettő általános és egy középiskolásat.
Szomorú nagyon, de ez van sajnos!
Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Nagyon rossz ez a hét, már napok óta nincs jó idő, ezt nagyon rosszul viseli a család, állandóan bent kell lenni a házban. A hétvégén nagyon finomat főztem, sertés oldalast és csirke mellet rántottam, és mellé rizibizit és három kalácsot sütöttem, és nagyon szépek lettek a kalácsok. Egyiket öt ágból fontam, és mind elfogyott.
Mónika lányommal beszélünk, hogy nagyon sokat köszönhetünk az Alapítványnak, hogy van mit, és miből főzni, sütni. Nem is tudom mi lenne velünk ilyenkor hónap vége felé!
A régi dolgainkba bele sem merek gondolni, hogy mennyit nélkülöztünk már ilyenkor, szóval hosszú.
Abba pedig egyáltalán bele sem merek gondolni, mi lesz, ha nem lesz ez a segítségünk az Alapítványtól, mert munka sajnos továbbra sem adódik, hiába próbálkozunk. Nagyon szomorú, hogy Magyarországon ilyen helyzetbe kerülnek családok!
Ez semmilyen szinten nem jelent biztonságot a családok számára, és főleg nem a nagycsaládok számára.
A gyermekek hála az égnek jól vannak, én vagyok néha rosszul, néha szédülök és egy hosszú nap után bokámtól bedagadnak a lábaim, de nem baj, csak a gyerekek ne legyenek betegek!

Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A héten ünnepeltem családommal a 40. szülinapomat!
Gyermekeim Apjukkal már korán reggel köszöntöttek. A gyerekek, vagyis Dóri és Peti szívecskéket rajzoltak nekem, és dobozba rakták. A család nevében SMS-el köszöntöttek, és Mónika még külön a saját nevében, még gyönyörűbb versidézettel kedveskedett nekem, amitől szememből kicsordult a könnyem!
Finom ebédet főztem, és sütöttem tortát saját kezűleg. Végül is nagyon szépen telt el a nap.
Férjemet érte egy kis baleset a biciklivel, de szépen gyógyul a lába.
Amúgy szerencsére jól van a család, ami szerintem a legfontosabb a család életében.
Lassan vásárolgatom Móninak a kollégiumba a listán szereplő dolgokat, amire szüksége lesz ott.
Délutánonként sziesztázik a család a nagy meleg miatt, de tegnap már dörgött, villámlott.
Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Egy nehéz hét telt el! Alig vártuk már, hogy meg kapjuk az Alapítványtól a támogatást.
Mikor megérkezet a számlára a pénz, a gyerekek máris készültek ********-ra az Auchanba. Nem bánták, hogy eset az eső, csak az, hogy be vásároljunk.
Ha bele gondolunk, mi lesz, ha nem lesz ez a támogatás, hát nagyon el szomorodunk, és előre félünk. Mert hála az égnek, tele van a konyhaszekrény, a hűtő, és egy jó darabig nem kell kajáról gondoskodni.
Peti fiamnak is kivettem a gyógyszerét, és már jobban van hála az égnek, nagyon virgonc és állandóan hülyül, viccel és nevet.
Dóri lányom tegnap reggel sápadtan kelt, és nem volt valami jól pihent, de már jól van, szerintünk a nagy melegtől volt rosszul, de rájuk szóltam, és egész estig nem voltak kint az egész család pihent, és sziesztáztunk. Mónika lányom nagyon fél az új iskolától, és még mindig tanulgat, hiába van nyári szünet.
Nelli lányommal beszéltem telefonon és jól van, majd dolgozni készül. Hát nagyon sajnálom, mert én azt szerettem volna, hogy tanulja ki a szakmát, de hát ilyenek a fiataloknak sajnos! A többsége. Férjemnek sajnos továbbra sincs munkája,
ami nagyon rossz a családnak. Én a múlt héten nagyon sokszor rosszul lettem. A fürdőkádban, hajmosás közben annyira elszédültem, hogy ha nem lett volna velem ott Dóri lányom, nem is tudom, mi történt volna, és még mikor ki jöttem a vízből, akkor is meg szédültem, és úgy szólt Dóri az Apjának, hogy gyere Apa, Anya újból rosszul van! Férjem vitt ki a fürdőből, szerintem az ideg és a vérnyomásom vacakol, de keményen!

Üdvözlettel:

A Révész család

Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

A múlt hét csütörtökön elvoltunk beíratni Mónika lányom az iskolába. Minden sikerült csak nagyon sok pénzembe került.

Peti fiam megint beteg lett, az allergiájából adódóan, sajnos nem tudtam a gyógyszerét kivenni, ez nagyon rossz érzés! Nagyon nem vagyok jól, a nagylányom miatt.

Teljesen kivagyok. Nem veszi fel a telefont, és most már kerestetem. Senkinek nem kívánom azt az érzést, amit én érzek a gyerekem miatt. Férjemmel pedig nem tudok róla beszélni, mert Ő nagyon haragszik a lányra, mivel nem hallgatott ránk szülőkre, hogy csakis a jót akartuk Neki. De remélem, nincs semmi baja, és az idő, mint sok mindent majd ezt a problémát is megoldja.

Üdvözlettel:

A Révész család