Tovább a család bemutatkozójához | Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez

Egy nehéz hét telt el! Alig vártuk már, hogy meg kapjuk az Alapítványtól a támogatást.
Mikor megérkezet a számlára a pénz, a gyerekek máris készültek ********-ra az Auchanba. Nem bánták, hogy eset az eső, csak az, hogy be vásároljunk.
Ha bele gondolunk, mi lesz, ha nem lesz ez a támogatás, hát nagyon el szomorodunk, és előre félünk. Mert hála az égnek, tele van a konyhaszekrény, a hűtő, és egy jó darabig nem kell kajáról gondoskodni.
Peti fiamnak is kivettem a gyógyszerét, és már jobban van hála az égnek, nagyon virgonc és állandóan hülyül, viccel és nevet.
Dóri lányom tegnap reggel sápadtan kelt, és nem volt valami jól pihent, de már jól van, szerintünk a nagy melegtől volt rosszul, de rájuk szóltam, és egész estig nem voltak kint az egész család pihent, és sziesztáztunk. Mónika lányom nagyon fél az új iskolától, és még mindig tanulgat, hiába van nyári szünet.
Nelli lányommal beszéltem telefonon és jól van, majd dolgozni készül. Hát nagyon sajnálom, mert én azt szerettem volna, hogy tanulja ki a szakmát, de hát ilyenek a fiataloknak sajnos! A többsége. Férjemnek sajnos továbbra sincs munkája,
ami nagyon rossz a családnak. Én a múlt héten nagyon sokszor rosszul lettem. A fürdőkádban, hajmosás közben annyira elszédültem, hogy ha nem lett volna velem ott Dóri lányom, nem is tudom, mi történt volna, és még mikor ki jöttem a vízből, akkor is meg szédültem, és úgy szólt Dóri az Apjának, hogy gyere Apa, Anya újból rosszul van! Férjem vitt ki a fürdőből, szerintem az ideg és a vérnyomásom vacakol, de keményen!

Üdvözlettel:

A Révész család