Fel a fejjel! - Gyermekétkeztetési Alapítvány

Napló

Tovább a család bemutatkozójához |Tovább a család korábbi naplóbejegyzéseihez 

Már lassan két hete egyfolytában esik az eső, nincs kedve az embernek semmihez. Térdig ér a sár, a víz, az iszap. Csak gumicsizmában lehet közlekedni az udvaron. Szerencsére a kert megmaradt, nem öntött ki a patak, ami közel van hozzánk. Nagyon féltünk, mert már nagyon közelített a híd felé, de valahogy elvezették. Még így is egy pár ház, ami belvizes, elég rossz állapotban van. Pár napig nálunk is megállt az élet, mert a ******** és ********** közötti útszakaszt lezárták, így se ki, se be a faluba. A buszok nem jártak, a kenyeret traktor hozta *******-ról. A boltosok nem tudtak áruért menni, így a készlet fogyni kezdett, és az emberek is féltek, felvásárolták az élelmiszereket. Munka nincs, így pénz sincsen. Én sem tudok közel két hete semmi pénzt keresni, mert most még takarítani sem kell, hiszen egész ******* víz alatt van. Kapálni menni meg ki tudja meddig nem lehet. Így ülök itthon, varrogatok (de már alig látok), talán el tudom adni, és abból lesz egy kis pénz. Kemény munka ez a hímzés is, tönkre teszi a szemet, és az ujjat. És még meg sem fizetik. Én eladom, ahogy veszik, hogy egy kis pénz legyen belőle. Hiszen így is nehéz nekünk minden forint jó. A sok adósságot felszedtem a boltban, hogy Bence ne éhezzen, és a mosópor, WC papír, stb. ez is nélkülözhetetlen. Most kölcsön kértem 6000 Ft-ot, hogy Bencének befizessem a ballagási pénzt, és a havi 1000 Ft osztálypénzt. A villanyt bizony ebben a hónapban már nem tudtam rendezni. Itt most nagy döntés kellett, Bence vagy a villany, és én Bence mellett döntöttem.

Sok pillanat van az ilyen szegény család életében, amikor dönteni kell, és lehet, hogy sokszor pillanatnyilag nem a legjobb döntés, de minden anya először a gyereke felé hajlik, hogy ne szégyenkezzen az iskolában a gyerekek előtt. Amit be kell fizetni, azt sajnos muszáj. Ő még nem volt sose nyaralni, és kirándulni is ritkán. Most lesz júniusban egy kirándulás az osztállyal Egerbe, szeretne elmenni, de sajnos az 5000 Ft. Nem tudom előteremteni, akárhogy akarom. Most, hogy több, mint két hete esik, és nincs munka, és ki tudja mikor lesz, így semmi remény rá, hogy elmehessen kirándulni. Így is mindig azt kérdezi, anya mikor megyünk már bevásárolni? Ez az utolsó hét a legnehezebb, főleg, hogy pénz sincsen. Legalább ha van munka, van egy kis pénz. Most is azon gondolkodom, hogy mit főzzek? Krumplit, vagy babot? Hiszen Bence már mindkettőt unja, látom rajta, ahogy eszi, csak nem szól.

Minden jót, jó munkát és köszönjük a segítséget!

Tisztelettel:

Szécsiné Erika

Vissza a főoldalra